Krupa András (1934–2015)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2017. november 18., 03:29-kori változata

tanár, néprajzkutató

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Válogatott művei 4 Elismerései 5 Felhasznált irodalom 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Dr. Krupa András 1934. október 1-jén Csanádalbertin, egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja Lóczi Mária, apja Krupa András, húga Mária. Felesége középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, Nagy Katalin (1935) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia Árpád (1959) pedagógus, lánya Enikő (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született. Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában. Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a Batsányi Gimnáziumba vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A Szegedi Tudományegyetem magyar szakára 1953-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. 1957-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. 1961-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett. Tanulmányai során több ösztöndíjat nyert munkája segítésére, például 1986-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, 1984-ben a kandidátusi vizsgájához, 1987-88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához. Rövid, de súlyos betegség után, 2015. július 14-én hunyt el.

Munkássága

A szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanított 1959-ig, a következő tanévben, óraadóként a Rózsa Ferenc Gimnáziumban dolgozott. 1990-2000-ig a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat. 1959-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, 1961-től nyugdíjba vonulásáig megyei titkáraként dolgozott. Huszonöt éven át a Békési Élet című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Az MTA Néprajzi Bizottságában több éven keresztül volt tagsága, a Tiszatáj folyóiratban szerkesztőségi tag 1960 és 65 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be 1974-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza). Tudományos és tudományszervező tevékenysége végig kísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását. Nyugállományba kerülése után a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később Grin Igornak adta át. Kutatási területei közzé tartozott többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos nép-szokások és kalendáris, családi szokások, a hiedelemvilág, közmondások, humoros történetek, gyermekjátékok, mondókák s a népdalkincs gyűjtése, publikálása.

Válogatott művei

27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí című, 2015-ben megjelent konferencia kötet közli. Publikációi megjelentek több tucat folyóiratban, például: Bárka, Békési Élet, Caban, Csabai Mérleg, Élet és Tudomány, Ethographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, Új Aurora, stb.

• A Békési Élet közművelődési, tudományos folyóirat szlovák anyaga, 1966-1990. Békéscsaba, 2001.
• A csabai tornyon : népdalok. Békéscsaba, 1979.
• A délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilága. Debrecen, 1987.
• Divicanová, Anna — Krupa, Ondrej: Slováéi v Mad'arsku. Budapest, 1999.
• Folklór tanulmányok. Debrecen, 1991.
• A halállal és a halottal összefüggő hiedelmek a Békés megyei szlovákoknál. Budapest, 1975.
• A hazai szlovákok énekei : válogatás Krupa András gyűjteményéből. Békéscsaba, 2004.
• Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok : Békéscsaba, Tótkomlós és Csanádalberti szlovák lakói körében gyűjtött babonák, hiedelmi szokások. Békéscsaba, 1974.
• Humor ludu - A nép humora. Békéscsaba, 2000.
• Az ismeretterjesztés formái Békés megyében. Módszertani füzetek 4. Békéscsaba, 1964.
• Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba, 1971.
• Jeles napok az oroszlányi szlovákoknál. - Kalendárne zvyky oroslánskych Slovákov.
• Kalendárne obycaje II. Vianoce (Karácsony) - Novy rok (Újév) - Tri krále (Háromkirályok). Békéscsaba, 1997.
• Kalendárne obycaje III. Predjarie (Tavaszelő) - Jár (Tavasz) - Leto (Nyár) - Dni v tyzdni (A hét napjai). Békéscsaba, 1998.
• Kalendárne obycajeI. Jesen, predvianocné obdobie (Ősz, a karácsony előtti időszak). Békéscsaba, 1996.
• Kis békési néprajz. Békéscsaba, 2001.
• A magyarországi szlovákok (spolu s Annou Divicanovou). Budapest, 1997.
• A magyarországi szlovákok folklórkutatásának eredményei. Budapest, 1979.
• Maly slovensky národopis (Kis szlovák néprajz). Vybrané príspevky (Válogatott tanulmányok). Békéscsaba, 1999.
• Na cabianskej túrni (Ludové piesne). Békéscsaba, 1979.
• Néprajz és közművelődés. Budapest, Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, 1975.
• Néprajzi jegyzetek Békéscsabáról. Békéscsaba, 1976.
• Omrvinky detského folklóru a hier nasich Slovákov (Morzsák a magyarországi szlovákok gyermekfolklórjából és játékaiból). Békéscsaba, 2002.
• Poverovy svet Slovákov v juhovychodnom Madarsku. Budapest, 1988.
• Rozprávky nanicky Zofky : Zsofka néni meséi. Békéscsaba, 1984.
• Tájházak, gyűjtemények, falumúzeumok a magyarországi szlovák településeken. Békéscsaba, 1997.
• The Slovaks of Hungary (spolu s Annou Divicanovou). Budapest, 1998.
• Újkígyósi mondák és igaz történetek. Békéscsaba, 1981.
• Zsofka néni kétnyelvű meséi : Dvojjazycné rozprávky nanicky Zofky. Békéscsaba, 1989.

Elismerései

• 1957 Kitüntetés és (piros) diploma
• 1964 Szocialista Kultúráért
• 1977 A TIT Aranykoszorús Jelvénye
• 1978 Békés Megye Tanácsának Közművelődési Díja
• 1988 Čestný člen Slovenskej národopisnej spoločnosti
• 1989 Szűcs Sándor Tájkutató Díj
• 1997 Pro Etnographia Minoritatum
• 1997 Za čabianskych Slovákov
• 2001 Bél Mátyás-emlékérem
• 2002 Életmű Díj
• 2004 Békéscsabáért – Pro Urbe
• 2004 Cena Zlatého pera – pre národnosť
• 2004 Zlatá medaila Cyrila – Metoda (Matica slovenská)
• 2004 kisebbségekért díj
• 2015 Oklevél átvétele a TIT elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől, 55 éves tagságért
• 2015 a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja

Felhasznált irodalom

• Krupa Árpád írásbeli közlései
• Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí (Szerk. Kovács Anna, Hornok-né Uhrin Erzsébet). Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, Békéscsaba, 2015.
• Gyivicsán Ann: Krupa András, a kutató és az ember In: Honismeret 45. évf 1. sz. (2017.)
• Kántor Zsolt: A néprajzkutató In: Csabai Mérleg 12. évf. 15. sz. (2002. július 25.)
• Krupa család közlései alapján
• Örökre távozott krupa András In Csabai Mérleg 25. évf. 14. sz. (2015. augusztus 13.)
• Vándor Andrea: Krupa András fáradhatatlan ma is In: Csabai Mérleg 25. évf. 5. sz. (2015. március 12.)

Kapcsolódó irodalom

• Grin Igor: Krupa András hatvanéves In: Békés Megyei Hírlap 49. évf. 233. sz. (1994. október 3.)
• Niedzielsky Katalin: A Békési Élet húsz éve : Beszélgetés dr. Krupa András főszerkesztővel és dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztővel In: Békés Megyei Népújság 40. évf. 256. sz. (1985. október 19.)
• Nyemcsok László: „Legnagyobb sikerem a népi kincs megmentése” In: Békés Megyei Hírlap 59. évf. 230. sz. (2004. október 1.)

Külső hivatkozások

• Nyolc évtized a néprajz szolgálatában: Dr. Krupa András In: Médiaklikk.hu (Látogatva: 2017.11.17.)
• Krupa András In: Napút.hu (Látogatva: 2017.11.17.)