Veres (Cservenák) Gusztáv (1857–1918)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2017. november 6., 20:36-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Kiállításai 4 Forrás

Élete

1857. november 25-én született Békéscsabán. Apja, Cservenák Mihály asztalos, anyja Orvos Mária. Testvérei voltak: Mihály, aki 1853-ban született és 2 hónapot élt, valamint Gusztáv Mihály, aki 1854-ben született. Más testvérekről jelenleg nincs információ. Tanulmányait szülővárosában az ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban 1868-ban kezdte és feltehetően 1872-ben kilépett a tanév befejezése előtt. 1873-tól betűszedőként dolgozott. 1878-ban beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Akadémiára, ahol fametsző fakultásra járt. Fiatal korában választmányi tagja volt a békéscsabai Iparos-ifjuság Önképző- és Segélyzőegyletnek. 1882-ben, 24 évesen már a müncheni Képzőművészeti Akadémia diákjai között olvasható a neve. Münchenben mesterei voltak: Karl von Piloty és Ferdinand Piloty. Az akadémián élő modelles osztályba járt. Itt kötött barátságot Billanics Ferenccel, akivel az iskola után vármegyéről-vármegyére jártak, mindenütt a kocsmák és kávéházak közönsége körében keresve vállalkozó kedvűeket, akiket egy-két forint ellenében lerajzoltak. 1886 januárjától júliusig a bécsi Festészeti Akadémián az általános festészeti szakosztályon Christian Griepenkerl hallgatója volt. Vezetéknevét 1908-ban a kor „divatja” szerint magyarosította, Cservenákról Veresre. Ehhez a belügyminiszteri engedélyt is megkapta. A háború előtti időkben ő volt Békéscsaba „festője”, műterme a Közművelődés házában volt berendezve. 1918. március 27-én halt meg a gyulai kórházban, epilepsziás rohamban. Békéscsabán a vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1879-ben a Békésmegyei Közlöny naptára számára készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta. Tanulmányait meg-megszakítva hazatért, ezekben az időszakokban helyben dolgozott. Bécsből 1886-ban jött vissza Csabára, ahol Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki. Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A Közlöny híradása szerint Angeli Henrik Ferenc József arcképe alapján készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága a tanácsterembe megvásárolta.

Az 1888-as csabai árvizet ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül, melyet volt iskolájában tartott jótékonysági eseményre ajánlott fel, alkotását a képviselőtestület vásárolta meg 30 Forint költségen. Ez a munkája jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeum állományát gazdagítja. Művészete nemcsak Békéscsabát érintette, portrémegbízásokat teljesített Gyulán is, Weiner Lipót fényképész házában. Ezen kívül Szarvason is népszerű volt, ott az Árpád szállóban rendezett be műtermet.

Munkásságának legnagyobb mérföldköve az 1899-ben átadott gyulai Törvényszéki Palota főlépcsőházának mennyezetképe volt. Ez a tetőboltozatra készült freskó egy bibliai történetet mesél el Salamon király ítéletéről, melyben két anya között kellett igazságot tegyen egy kisgyermek miatt. 1903-ban a Munkácsy Mihály Múzeumnak adományozta két munkáját, az egyiken az utolsó csabai szárazmalom látható, míg a másik egy csabai férfiarcot ábrázol. Reprezentatív portémegbízásokat is vállalt. Két portét készített Áchim L. András csabai politikusról: egy kisebb, merengőbb és oldottabb festményt, melyen Munkácsy hatása érezhető; s egy egész alakos, hangulatában jóval zaklatottabb alkotást, amely a parasztvezért daliás tartással, ökölbe szorított kézzel gesztikulálva ábrázolja. Ezen a képen már a művész sajátosan egyéni stílusa érvényesül. A portré jelenleg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban található.

Tallián Béla főispán javaslatára megfestette Jancsovics Pál alispán arcmását, melyet 1894. szeptember 17-én lepleztek le a vármegye közgyűlési termében. Ez a munka valószínűleg a világháború után megsemmisült. Egy másik híres portréja Beliczey István főispánt ábrázolja. Ezt a megbízást Fábry Sándor alispán javaslatára Békés vármegye törvényhatósági bizottságától kapta. Az arcképet 1903. december 29-én leplezték le a vármegye közgyűlési termében. Ez a kép ma a főispán egyik Németországban élő dédunokájának, Beliczey Istvánnak a tulajdonában található. Veres Gusztávnak nem ez volt az egyetlen, Beliczey Istvánról készített arcképe. Az Aradon, 1887-ben megjelent Alföldi képes emlékkönyvben szerepelt egy metszete a főispánról. Ezenkívül pedig egy másik, Ausztriában élő Beliczey-dédunoka birtokában található egy, a vármegyeházi portréhoz hasonló, bár szignó nélküli alkotás, amelyet nagy valószínűséggel szintén Veres festhetett.

Portréfestészeti megbízatásai évfordulókhoz köthetők, melyeket vagy az ünnepelt részére készítetett a megrendelő, vagy posztumusz megemlékezésre. Festett képet Kossuth Lajosról 1898-ban, Békéscsaba megrendelésére a 48-as szabadságharc évfordulója alkalmából. Gyulán rendeltek képet tőle például Csák György adóhivatali pénzügyi igazgató 30 éves jubileumára, Göndöcs Benedek arcképét a Csizmadia Ipartársulat vásárolta meg tőle, Uhrin András pénztárost a békéscsabai ipartestület megrendelésére festette meg, a kisjenői ipartestület Wenckheim Frigyes grófról rendelt képet tanácsterme falára. További portréi: Áchim János a csabai Ipartestület jegyzője, Gally Gyula jegyző, Kemény Mihály tanfelügyelő, Korosy László gyulai főjegyző, Salacz Ferenc a szarvasi takarékpénztár vezérigazgatója, Varságh Béla iskolaszéki elnök, Vidovszky János, a csabai polgári kör elnöke és a Takarékpénztár egyesület vezérigazgatója, Zvaratkó Pál a csabai Iparos Olvasókör alapítója, Zsilinszky Mihály államtitkár.

Vállalt egyházi megbízatásokat is. Számos Békés megyei templom számára festett oltárképet: például 1897-ben a szarvasi, 1901-ben a csorvási, 1904-ben a kondorosi templom számára.

2006-ban előkerült a művész két további festménye: az egyik, a kondorosi csárdáról készült, melyet a Békésmegyei Közlöny híradása szerinti 1913-ban festett; a másik a város központjában lévő tavat ábrázoló olajfestmény.

Kiállításai

• 1894. április 15. Gyula, Czinczár-féle házban dr. Frankó László ügyvédnél
• 1905. június 4. Békéscsaba, a Rudolf főgimnázium rajztermében

Forrás

• Cs. Tóth János: Békéscsaba Képzőművészeti kislexikona. Veres Gusztáv. In: Käfer I., Köteles L. (szerk.): A művelődés évszázadai Békéscsabán. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Előkerült a kondorosi csárdáról készült festmény In:. BEOL-Békés Megyei Hírportál, 2006. május 22. (Letöltés ideje: 2017.08.10)
• Evangélikus Levéltár Anyakönyvei
• Gyarmati Gabriella: Veres Cservenák Gusztáv. In: Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek, Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Merényi-Metzger Gábor: A gyulai Vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. Békéscsaba, 2006.
• Elte Egyetemi Levéltár Adatbázisa
• Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián, MTA, Budapest 1935.
• A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig
• Hírek In: Békés 13. (26.) évf. 16. sz. (1894. április 22.)
• Hírek In: Békés 26. évf. 17. sz. (1894. április 29.)
• Csák György jubileuma In: Békés 29. évf. 38. sz. (1897. szeptember 19.)
• Csorvási templomszentelés In: Békés 33. évf. 35. sz. (1901. szeptember 1.)
• A békéscsabai ipartestület In: Békés 37. évf. 55. sz. (1905. december 31.)
• Hírek In: Békés 44. évf. 51. sz. (1912. december 22.)
• A Békés-Csabai Ág. Hitv. Algymnasium értesítője 1868/9.
• Értesítő Békés-Csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról 1871/2.
• A Békés-Csabai Ágostai hitv. ev. algymnasium XXIV-ik Értesítője 1988/89.
• A „b.-csabai iparos-ifjuság önképző- és segélyzőegylete" In: Békésmegyei Közlöny 5. évf. 9. sz. (1878. január 31.)
• A „Békésmegyei Naptár" In: Békésmegyei Közlöny 6. évf. 127. sz. (1879. november 25.)
• Megyei hírek In: Békésmegyei Közlöny 6. évf. 70. sz. (1879. július 15.)
• Megyei Hírek In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 79. sz. (1886. október 3.)
• Megyei Hírek In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 80. sz. (1886. október 7.)
• https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%22Veres%20Guszt%C3%A1v%22&pg=59&layout=s A szarvasi takarékpénztár közgyűlése In: Békésmegyei Közlöny 25. évf. 19. sz. (1897. március 7.)
• A szarvasi új templom oltárképe In: Békésmegyei Közlöny 24. évf. 26. sz. (1897. április 1.)
• A városi diszgyűlés In: Békésmegyei Közlöny 26. évf. 43. sz. (1898. március 17.)
• A csabai polgári kör ünnepe In: Békésmegyei Közlöny 26. évf. 43. sz. (1899. május 28.)
• A csabai muzeum köréből In: Békésmegyei közlöny 30. évf. 26. sz. (1903. március 29.)
• Templomszentelés In: Békésmegyei Közlöny 31. évf. 92. sz. (1904. november 14.)
• Képkiállítás Csabán In: Békésmegyei közlöny 32. évf. 57. sz. (1905. június 4.)
• Ünnepély a csabai felsőbb leányiskolában In: Békésmegyei közlöny 32. évf. 63. sz. (1905. június 25.)
• Egy negyedszázad a közigazgatásban In: Békésmegyei közlöny 32. évf. 65. sz. (1905. július 2.)
• Jubiláló olvasókör In: Békésmegyei Közlöny 33. évf. 77. sz. (1906. szeptember 16.)
• Névmagyarosítás In: Békésmegyei Közlöny 35. évf. 101. sz. (1908. december 17.)
• Wenckheim Frigyes gróf jótékonysága In: Békésmegyei Közlöny 37. évf. 66. sz. (1910. augusztus 18.)
• A csabai kultúrházról: Zsilinszky Mihály látogatása In: Békésmegyei Közlöny 49. évf. 46. sz. (1913. június 12.)
• A csabai ipartestület közgyűlése In: Békésmegyei Közlöny 49. évf. 26. sz. (1913. április 3.)
• Áchim L, András arcképének leleplezése In: Békésmegyei Közlöny 40. évf. 33. sz. (1913. április 27.)
• Lyka Károly: Falujáró piktorok In: Új idők 49. évf. 19. sz. (1943. május 8.)