Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (Visszavontam Ker0 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 626)) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A Békés Megyei Könyvtár alapjait a 19. század végén kell keresni, hiszen ekkor több egyesület működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a '''Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára''', mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános. | A Békés Megyei Könyvtár alapjait a 19. század végén kell keresni, hiszen ekkor több egyesület működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a '''Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára''', mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános. | ||
| - | A két világháború között az ún. [[Aurora kör]] üzemeltetett könyvtárat, a világégést követően [[Féja Géza]] író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását, vele párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az '''ország első megyei könyvtára''', ahol 1958-ban [[Lipták Pál]] igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert, 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott, 1964-től elkezdték a zenei részleg kialakítását. | + | A két világháború között az ún. [[Aurora kör]] üzemeltetett könyvtárat, a világégést követően [[Féja Géza]] író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását, vele párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az '''ország első megyei könyvtára''', ahol 1958-ban [[Lipták Pál]] igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert, 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott, 1962-ben külön gyermekkönyvtár nyílt. 1964-től elkezdték a zenei részleg kialakítását, mely főként klasszikus zeneművek gyűjtésével foglalkozott. A lemezek katalogizálását az itt dolgozó könyvtárosok fejlesztették Pethes Iván könyvének alapján. A katalóguscédulák máig megtalálhatók, sőt a bakelit lemezek számítógépes feldolgozásra nem kerültek ezidáig. |
===Új épület=== | ===Új épület=== | ||
| - | A sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen több olvasónak nyílt egyszerre lehetősége zenét hallgatni fejhallgató segítségével. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti kiállításnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő és a szakma további nemes képviselői. A kiállító művészek adományainak és vásárlásoknak köszönhetően artotékával gyarapodott az intézmény, mely több mint négyszáz műalkotást tartalmaz. | + | A sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen több olvasónak nyílt egyszerre lehetősége zenét hallgatni fejhallgató segítségével. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti kiállításnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő és a szakma további nemes képviselői. A kiállító művészek adományainak és vásárlásoknak köszönhetően artotékával gyarapodott az intézmény, mely több mint négyszáz műalkotást tartalmaz. |
===Fejlődés=== | ===Fejlődés=== | ||
| - | 1986-ban elindult a számítógépesítés. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. | + | 1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. |
A hátrányos helyzetűek részére az évek során több különleges eszközt szereztek be különféle pályázatokból. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre. | A hátrányos helyzetűek részére az évek során több különleges eszközt szereztek be különféle pályázatokból. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre. | ||
===Átalakulás=== | ===Átalakulás=== | ||
| - | A 2007-ben a változó igények hatására a fenntartó átalakításba kezdett. | + | A 2007-ben a változó igények hatására a fenntartó átalakításba kezdett. Alapterületét felére csökkentették, összevonták két másik megyei fenntartású intézménnyel, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008-ban ismét új nevet is kapott: '''Békés Megyei Tudásház és Könyvtár'''. |
==Források== | ==Források== | ||
| + | |||
| + | *A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve (1952-2002) | ||
| + | *Juhász Csilla: A békéscsabai megyei könyvtár története 1960-1988. Békéscsaba, Juhász Csilla, 1989. | ||
| + | *A könyvtár mára már nem elérhető régi honlapja | ||
| + | |||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | + | ||
*Antal Gyöngyi: A múltra csak építkezni szabad. Békésmegyéért Kintüntetést kapott a könyvtár kollektívája. In: Békés Megyei Hírlap 50.(aug.25.) 199.3.p. | *Antal Gyöngyi: A múltra csak építkezni szabad. Békésmegyéért Kintüntetést kapott a könyvtár kollektívája. In: Békés Megyei Hírlap 50.(aug.25.) 199.3.p. | ||
*Balogh Ferenc: A Békés Megyei Könyvtár története. Békéscsaba, Balogh Ferenc., 1960. | *Balogh Ferenc: A Békés Megyei Könyvtár története. Békéscsaba, Balogh Ferenc., 1960. | ||
| + | *Gerő Zsoltné: A zene a közművelődési könyvtárban. In: KÖNYVTÁROS 15.évf. (1965) p.708-709. | ||
| + | *Havassy Pál: Békéscsabai Megyei Könyvtár új épületének tervezési programja, Budapest, OSZK KMK, 1973 | ||
*Juhász Csilla: Tapasztalatok a Békés Megyei Könyvtár Vállalkozói Információs Szolgálatánál. In.: Könyvtári Levelező Lap 2. 2-4. P. | *Juhász Csilla: Tapasztalatok a Békés Megyei Könyvtár Vállalkozói Információs Szolgálatánál. In.: Könyvtári Levelező Lap 2. 2-4. P. | ||
*Kibédi-Varga Éva Edit: A Békés Megyei Könyvtár. 2005. | *Kibédi-Varga Éva Edit: A Békés Megyei Könyvtár. 2005. | ||
| + | *Pál Miklós: A zenei könyvtár szerepe és jelentősége a békéscsabai Megyei Könyvtárban. Pál Miklós, 1966. | ||
A lap 2012. január 24., 22:45-kori változata
Tartalomjegyzék |
Története
Előzmények és alapítás
A Békés Megyei Könyvtár alapjait a 19. század végén kell keresni, hiszen ekkor több egyesület működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára, mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.
A két világháború között az ún. Aurora kör üzemeltetett könyvtárat, a világégést követően Féja Géza író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását, vele párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az ország első megyei könyvtára, ahol 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert, 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott, 1962-ben külön gyermekkönyvtár nyílt. 1964-től elkezdték a zenei részleg kialakítását, mely főként klasszikus zeneművek gyűjtésével foglalkozott. A lemezek katalogizálását az itt dolgozó könyvtárosok fejlesztették Pethes Iván könyvének alapján. A katalóguscédulák máig megtalálhatók, sőt a bakelit lemezek számítógépes feldolgozásra nem kerültek ezidáig.
Új épület
A sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen több olvasónak nyílt egyszerre lehetősége zenét hallgatni fejhallgató segítségével. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti kiállításnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő és a szakma további nemes képviselői. A kiállító művészek adományainak és vásárlásoknak köszönhetően artotékával gyarapodott az intézmény, mely több mint négyszáz műalkotást tartalmaz.
Fejlődés
1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. A hátrányos helyzetűek részére az évek során több különleges eszközt szereztek be különféle pályázatokból. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.
Átalakulás
A 2007-ben a változó igények hatására a fenntartó átalakításba kezdett. Alapterületét felére csökkentették, összevonták két másik megyei fenntartású intézménnyel, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008-ban ismét új nevet is kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár.
Források
- A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve (1952-2002)
- Juhász Csilla: A békéscsabai megyei könyvtár története 1960-1988. Békéscsaba, Juhász Csilla, 1989.
- A könyvtár mára már nem elérhető régi honlapja
Kapcsolódó irodalom
- Antal Gyöngyi: A múltra csak építkezni szabad. Békésmegyéért Kintüntetést kapott a könyvtár kollektívája. In: Békés Megyei Hírlap 50.(aug.25.) 199.3.p.
- Balogh Ferenc: A Békés Megyei Könyvtár története. Békéscsaba, Balogh Ferenc., 1960.
- Gerő Zsoltné: A zene a közművelődési könyvtárban. In: KÖNYVTÁROS 15.évf. (1965) p.708-709.
- Havassy Pál: Békéscsabai Megyei Könyvtár új épületének tervezési programja, Budapest, OSZK KMK, 1973
- Juhász Csilla: Tapasztalatok a Békés Megyei Könyvtár Vállalkozói Információs Szolgálatánál. In.: Könyvtári Levelező Lap 2. 2-4. P.
- Kibédi-Varga Éva Edit: A Békés Megyei Könyvtár. 2005.
- Pál Miklós: A zenei könyvtár szerepe és jelentősége a békéscsabai Megyei Könyvtárban. Pál Miklós, 1966.
