Meszéna Ferenc (1819–1902)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet …”) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (formázás + kategóriák) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | 1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet kapott. | + | [[1819]]. [[augusztus 10.|augusztus 10]]-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt,''' aki a napóleoni háborúkban szolgált''', ezért Mária Terézia rendet és '''bárói címet kapott.''' |
- | Ferenc a tullni utásziskolában Görgey Artúr évfolyamtársa volt. 1835-ben hadapród, majd 1838-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. 1844-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. 1846-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol Perczel Mór vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után Karánsebesnél tette le a fegyvert augusztus 19-én. | + | Ferenc a tullni utásziskolában '''Görgey Artúr évfolyamtársa volt.''' [[1835]]-ben hadapród, majd [[1838]]-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. [[1844]]-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. [[1846]]-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol '''Perczel Mór''' vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után '''Karánsebesnél tette le a fegyvert''' [[augusztus 19.|augusztus 19]]-én. |
- | A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg 1902. március 22-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta 1926-ban. | + | A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül [[1855]]-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg [[1902]]. [[március 22.|március 22]]-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta [[1926]]-ban. |
== Forrás == | == Forrás == | ||
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | * A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | ||
+ | |||
+ | [[Kategória: személyek]] | ||
+ | [[Kategória: Postamesterek]] |
A lap 2017. augusztus 24., 18:38-kori változata
1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet kapott.
Ferenc a tullni utásziskolában Görgey Artúr évfolyamtársa volt. 1835-ben hadapród, majd 1838-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. 1844-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. 1846-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol Perczel Mór vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után Karánsebesnél tette le a fegyvert augusztus 19-én.
A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd Újkígyósra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg 1902. március 22-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta 1926-ban.
Forrás
- A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár