Vásárhelyi-Bréda kastély
A BékésWiki wikiből
(Szócikk létrehozása) |
(Formázás) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
- | A Vásárhelyi-Bréda kastély Lőkösháza külterületén található a település központjától kb 3-4 km-re Elek irányában. Feltevések szerint kunhalomra épült. | + | A '''Vásárhelyi-Bréda kastély''' [[Lőkösháza]] külterületén található a település központjától kb 3-4 km-re [[Elek]] irányában. Feltevések szerint kunhalomra épült. |
- | 1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollach Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja építette. | + | 1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollach Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára '''[[Vásárhelyi János]]''' Arad vármegye alispánja építette. |
- | A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a két Vásárhelyi testvér, Vásárhelyi János (1800-1843) és Vásárhelyi Albert (1802-?) lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója Bréda Viktor, aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a Szent Annak kápolna. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse Kovács Sebestyén Miklós volt. | + | A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a '''két Vásárhelyi testvér''', '''Vásárhelyi János (1800-1843)''' és '''Vásárhelyi Albert (1802-?''') lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója '''Bréda Viktor''', aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a '''[[Szent Annak kápolna]]'''. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse '''Kovács Sebestyén Miklós''' volt. |
1944 őszén a kastélyt kifosztották. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. | 1944 őszén a kastélyt kifosztották. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. | ||
- | A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a Lőkösházi Állami Gazdaság tulajdonába került. Irodának és üzemi konyhának használták. 1988-ban a kevermesi Lenin Tsz Természetbarát Egyesülete vett át a kastélyt. | + | A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a '''Lőkösházi Állami Gazdaság''' tulajdonába került. Irodának és üzemi konyhának használták. 1988-ban a kevermesi '''Lenin Tsz Természetbarát Egyesülete''' vett át a kastélyt. |
- | A Vásárhelyi-Bréda kastélyt az Informax Euro K+F Nonprofit Kft vásárolta meg. A Kft. tulajdonosai élményturizmusra, fényfestészetre, 3D-s produkciókra, hungarikumokra és Foucault-ingára építve kulturális központot kívánnak létrehozni az épületben. A felújítás 2009-ben kezdődött a tető felújításával. A kastély teljes felújítása várhatóan 2012 tavaszán fejeződik be. | + | A Vásárhelyi-Bréda kastélyt az '''Informax Euro K+F Nonprofit Kft''' vásárolta meg. A Kft. tulajdonosai élményturizmusra, fényfestészetre, 3D-s produkciókra, hungarikumokra és Foucault-ingára építve kulturális központot kívánnak létrehozni az épületben. A felújítás 2009-ben kezdődött a tető felújításával. '''A kastély teljes felújítása várhatóan 2012 tavaszán fejeződik be.''' |
- | |||
- | + | == Források == | |
- | + | ||
- | + | ||
- | + | ||
- | + | ||
- | + | ||
- | + | * Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 266-277 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula | |
+ | * [http://www.kastelybreda.blogspot.com/ Egy kastély felújításának anatómiája]. In. Blogspot (Látogatva: 2012.01.24.) | ||
+ | * [http://turizmus.com/cikk/index/A%20V%C3%A1s%C3%A1rhelyi-Br%C3%A9da%20Kast%C3%A9ly%20a%20turizmus%20jegy%C3%A9ben A Vásárhelyi-Bréda Kastély a turizmus jegyében] (Látogatva: 2012.01.24.) | ||
+ | * [http://ingatlanmenedzser.hu/gazdasag/2011/7/19/20110719_bredakastely Labirintus is lesz a megújuló Bréda kastélyban]. In.: Ingatlan menedzser. (Látogatva: | ||
+ | 2012.01.24.) | ||
- | + | == Kapcsolódó irodalom == | |
- | + | ||
- | + | ||
- | + | * Kovács Erika: Védettség alatt a Bréda-kastélypark fái. In.: Békés Megyei Hírlap 58. évf. 295. sz. (2003.dec.19.) 4.p. | |
+ | * Májer Tibor: Palladió hatása Lőkösházán. In: Műemlékvédelem 18.évf. (1974) 3.sz. 180-181.p. | ||
+ | * Bugár Mészáros Károly: Turistaút - Célpontfejlesztés kastélyokkal Békés megyében II. In:Örökség 11. évf. 5. sz. (2007.) 10-11. p. | ||
- | |||
- | http://ingatlan.net/magazin/2011/07/teljesen-megujul-a-lokoshazi-breda-kastely/ | + | == Külső hivatkozások == |
+ | |||
+ | * [http://ingatlan.net/magazin/2011/07/teljesen-megujul-a-lokoshazi-breda-kastely/ | ||
+ | Teljesen megújul a lőkösházi Bréda kastély]. In.: Ingatlan.net (Látogatva: 2012.01.24.) |
A lap 2012. január 24., 14:22-kori változata
A Vásárhelyi-Bréda kastély Lőkösháza külterületén található a település központjától kb 3-4 km-re Elek irányában. Feltevések szerint kunhalomra épült.
1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollach Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja építette.
A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a két Vásárhelyi testvér, Vásárhelyi János (1800-1843) és Vásárhelyi Albert (1802-?) lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója Bréda Viktor, aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a Szent Annak kápolna. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse Kovács Sebestyén Miklós volt.
1944 őszén a kastélyt kifosztották. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a Lőkösházi Állami Gazdaság tulajdonába került. Irodának és üzemi konyhának használták. 1988-ban a kevermesi Lenin Tsz Természetbarát Egyesülete vett át a kastélyt.
A Vásárhelyi-Bréda kastélyt az Informax Euro K+F Nonprofit Kft vásárolta meg. A Kft. tulajdonosai élményturizmusra, fényfestészetre, 3D-s produkciókra, hungarikumokra és Foucault-ingára építve kulturális központot kívánnak létrehozni az épületben. A felújítás 2009-ben kezdődött a tető felújításával. A kastély teljes felújítása várhatóan 2012 tavaszán fejeződik be.
Források
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 266-277 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
- Egy kastély felújításának anatómiája. In. Blogspot (Látogatva: 2012.01.24.)
- A Vásárhelyi-Bréda Kastély a turizmus jegyében (Látogatva: 2012.01.24.)
- Labirintus is lesz a megújuló Bréda kastélyban. In.: Ingatlan menedzser. (Látogatva:
2012.01.24.)
Kapcsolódó irodalom
- Kovács Erika: Védettség alatt a Bréda-kastélypark fái. In.: Békés Megyei Hírlap 58. évf. 295. sz. (2003.dec.19.) 4.p.
- Májer Tibor: Palladió hatása Lőkösházán. In: Műemlékvédelem 18.évf. (1974) 3.sz. 180-181.p.
- Bugár Mészáros Károly: Turistaút - Célpontfejlesztés kastélyokkal Békés megyében II. In:Örökség 11. évf. 5. sz. (2007.) 10-11. p.
Külső hivatkozások
Teljesen megújul a lőkösházi Bréda kastély]. In.: Ingatlan.net (Látogatva: 2012.01.24.)