Sarusi Mihály (író)
A BékésWiki wikiből
(javítás: belső hivatkozás) |
(belső hivatkozás, alfejezet) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
- | [[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője. Főbb művei: A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető); Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó), Csonka-Csanád ([[2001]], Körös Irodalmi Társaság-Békés Megyei Könyvtár), Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan). | + | [[1944]]. [[április 7]]-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg [[1979]]-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló [[Peremvidéken]] című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az [[1992]]-ben indult, két lapszámot megérő [[Sodrás (folyóirat)|Sodrás]] szerkesztője. Főbb művei: A csabai Szajnán ([[1981]], Magvető); Magyar Krisztus ([[1986]], Szépirodalmi Könyvkiadó), Csonka-Csanád ([[2001]], Körös Irodalmi Társaság-[[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtár]]), Fekete-Zaránd ([[2002]], Tevan). |
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | == Tematika == | ||
+ | |||
Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál: | Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál: |
A lap 2017. augusztus 2., 11:19-kori változata
Tartalomjegyzék |
Élete
1944. április 7-én született Békéscsabán Kurtucz Mihály néven. Kutyakántor című kisregénye a Mozgó Világban jelent meg 1979-ben, mely művet a Magvető kiadó beválogatta Isten tenyerén ülünk antológiába. Immár Sarusi Mihály néven jelent meg Anti-Werther című írása a Békés megyei fiatalok alkotásait magába foglaló Peremvidéken című, 1981-ben kiadott kötetbe. Az 1992-ben indult, két lapszámot megérő Sodrás szerkesztője. Főbb művei: A csabai Szajnán (1981, Magvető); Magyar Krisztus (1986, Szépirodalmi Könyvkiadó), Csonka-Csanád (2001, Körös Irodalmi Társaság-Békés Megyei Könyvtár), Fekete-Zaránd (2002, Tevan).
Tematika
Írásainak témája általában Békés megyéhez kötődik. A csabai Szajnán nyitóírása a békéscsabai szlovákság identitáskérdéseivel, többségi és kisebbségi pozíciók között végbemenő változásaival foglalkozik és ennek a kultúrájukra, nyelvükre, generációs különbségekre gyakorolt hatására is reflektál:
„ (…) Az apjától hallotta, hogy náluk meg magyarul nem volt szabad beszélni. Hát mondják!
A kocsmában is. Ha fölöntenek a garatra, bizony hamar átüt a vér a vitézkötésen.
– Nemzetiségi kérdés? Ne ugrass, ez már legalább húsz évet késett!
S a szesz által föláztatott gátakat áttöri a lélek legmélyéről föltörő keserűség.
– A fiaim nem értik az apámat! (...)”[1]
Továbbá ugyanúgy lehet közösségformáló elem egy több táj kultúráján végigvonuló folyó, a Fekete-Körös, amely tematika a Fekete-Zaránd regényben érvényesül.
Legfontosabb díjai
Füst Milán-díj 1987
József Attila-díj 1999
Arany János-díj 2009
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2014
Források
http://sarusi.hu/eletrajz.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarusi_Mih%C3%A1ly Peremvidéken – Békés megyei fiatalok írásai, 1981.
Hivatkozások
[1]:Sarusi Mihály: A csabai Szajnán, II., javított, bővített kiadás, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2011., 7. p.