Réthy Béla (1862–1935)
A BékésWiki wikiből
A lap 2015. december 16., 21:39-kori változata
gyógyszerész
Élete
Réthy Béla 1862. december 24-én Szarvason született. Családja német származású. Nagyapja, Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő, kinek Lipót nevű fia nyomdász volt, Pál békéscsabai orvos lett, Vilmos pedig apja mesterségét folytatta. Réthy Vilmos Szarvason alapított családot, kinek nyolcadik gyermeke volt Béla.
Réthy Béla gyermekkora óta gyógyszerésznek készült. Ezért az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Ternajgó Cézár újaradi gyógyszerészhez került inasnak. 1880-ban gyakornoki vizsgát tett, s Varságh Béla békéscsabai gyógyszerészhez szegődött el. Fizetéséből nehezen tudott megélni, így egy év múlva visszatért Aradra, s a neves Rozsnyay Mátyás patikájába állt be. Ebben az értékes laboratóriummal rendelkező gyógyszertárban sokat bővült tudása. Takarékosan élt, mivel egyetemre készült. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1882-től, ahol Than Károly tanítványa volt. Anyagi helyzetén úgy segített, hogy a Gyógyszerészeti Hetilapba írt cikkeket, s fordított német szaklapokból. Mindezek mellett is csak Varságh Béla segítségével tudta elvégezni az egyetemet.
1884-ben Békéscsabán telepedett le, ahol Varságh Béla "Sas"-hoz címzett gyógyszertárában dolgozott. 1888-ban Kétegyházán létesítette a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd eladta és 1891-ben Pásztón bérelt patikát. 1892-ben egykori főnöke "Sas"-hoz címzett gyógyszertárát bérelte ki Békéscsabán. Ezt 1911-ben végleg megvásárolta. Mint bérlő, teljes önállóságot élvezett. Megalapította az országos hírűvé vált vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat. Hamarosan útjára bocsátotta első termékét, a pemetefű-cukorkát. Ugyanakkor a laboratórium jobb kihasználására reuma elleni szert is előállított. Ezek olyan sikert hoztak, hogy a gyógycukorkák újabb és újabb fajtáit hozta létre, majd kereskedelmi cukorkákat is készített. Később háztartási vegyi cikkeket állított elő. Népszerűvé vált a Papagáj-ruhafesték, melyet 60-féle színben gyártott. Összesen 1100-féle cikket készített.
Neve nemcsak gyógyszerészként vált ismertté: az elsők között ismerte fel a szőlőültetvények réme, a filoxéria elleni védekezést. Élete végéig gondoskodott Varságh Béláról, egykori tanítómesteréről. Réthy távol tartotta magát a politikától, de a közéletben szívesen vállalt szerepet. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai sakk-körnek, valamint tagja lett Békéscsaba képviselő-testületének, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott. Gyógyszerészeti szaklapokban, valamint a helyi lapokban is számos cikke jelent meg.
Hatvanéves korában, 1922-ben adta át fiainak a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot, s haláláig gazdálkodással foglalkozott. Békéscsabán 1935. december 22-én hunyt el.
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 442. p.
- Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 173. p.
- Kissné ábrahám Katalin A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében. (1770-1950). Gyula. 1988. Békés Megyei Levéltár. 150-151. p.
- Láng Miklós 130 éve született Réthy Béla gyógyszerész - száz éve indult útjára a pemetefű-cukorka = Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 1993. január 11. 8. sz. 11. p.
- Vass Márta A múlt vallatása = Békés Megyei Népújság. 34. évf. 1979. június 13. 136. sz. 6. p.
Kép
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 468. p.
