Sztraka Károly (1803–1863)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása)
(Élete: Formázás)
10. sor: 10. sor:
Külön figyelmet érdemel irodalmi tevékenysége. '''Számos versben írt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. [[1853]]-ban könyvalakban is megjelentek '''Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi)''' címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Költeményei jelentek meg Fejérpataky '''"Pozornik" (Figyelő)''' című folyóiratában s a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái jelentek még meg az '''Oskola és egyház''' című tanárok részére kiadott gyűjteményben is.
Külön figyelmet érdemel irodalmi tevékenysége. '''Számos versben írt állatmese szerzője''', melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. [[1853]]-ban könyvalakban is megjelentek '''Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi)''' címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Költeményei jelentek meg Fejérpataky '''"Pozornik" (Figyelő)''' című folyóiratában s a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái jelentek még meg az '''Oskola és egyház''' című tanárok részére kiadott gyűjteményben is.
-
Békéscsabán, [[1863]]. [[november 29.|november 29-én]] hunyt el. Békéscsabán [[1910]] és [[1962]] között utca őrizte emlékét.
+
 
 +
'''Békéscsabán, [[1863]]. [[november 29.|november 29-én]] hunyt el.''' A városban [[1910]] és [[1962]] között utca őrizte emlékét.
== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2015. november 17., 16:11-kori változata

evangélikus tanító

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Károly 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András, Gyulán született 1766-ban. Felnőttként került el Gyuláról. Három évig Kecskeméten, 42 évig pedig Apostagon volt tanító. Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte. 1825. május l-jétől tanított Csabán az elemi fiúiskolában. 1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból két gyermek született Ernő és György. 1842-ben az abban az évben létrehozott felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat is tanított.

Sztraka igen sokoldalú ember volt: a Magyar Nemzeti Múzeum póttagja, a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaság és a Magyar Természettudósok Társaságának tagja. Kitűnő festő; szenvedélyes természetvizsgáló; ügyes vadász; kiváló gyümölcstermesztő. Az általa kitömött "ritkább" alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. A kertészek egyesületének kiállításain az általa termesztett gyümölcsökkel több érmet nyert.

Külön figyelmet érdemel irodalmi tevékenysége. Számos versben írt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. 1853-ban könyvalakban is megjelentek Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában s a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái jelentek még meg az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is.

Békéscsabán, 1863. november 29-én hunyt el. A városban 1910 és 1962 között utca őrizte emlékét.

Lásd még

Forrás

Művei

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök