Szeberényi Lajos (1820–1875)
A BékésWiki wikiből
A lap 2015. február 26., 17:13-kori változata
egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár. Maglód (Pest megye), 1820. augusztus 15. -Pozsony, 1875. június 4. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást - aki evangélikus lelkész volt -korán elvesztette. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (1830-1939), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839-40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán. 1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette. A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reál iskolák számára. A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. A Néptanítók Könyvéhez 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből. 1857 őszén Makóra távozott lelkésznek. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került magyar-szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának. 1865-ben a Kisfaludy Társaság - mely két évvel később tagjai közé választotta -felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte. MŰVEI: Búzavirágok. Pest. 1848. Heckenast. Forradalmi szikrák. Pest. 1848. Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest. 1848. Heckenast. 121 p. Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és vitatkozásokban. Pest. 1849. Heckenast. Tanítók és anyák könyve. Gyula. 1854. Néhány év Petőfi életéből. Szeged. 1861. Burger Zs. 35 p. Tót népdalok. Ford. Szeberényi Lajos, Lehoczky Tivadar, Törs Kálmán. Pest. 1866. Kisfaludy-Társaság. 263 p. IRODALOM: HAAN Lajos Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt. Történelmi rész. 97-98. p. KOVÁCS Endréné Néptanítók könyve. Repertórium.Bcs. 1988. A Szerző. 7-12. p. (Kézirat.) Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1969. Akadémiai K. 717. p. Magyar irodalmi lexikon. 3. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. 1965. Akadémiai K. 160-161. p. Szeberényi Lajos, Békés megye első folyóiratának: a Néptanítók Könyvének szerkesztője =Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. köt. A 19. század derekától az 1880-as évekig. Bcs. 1988. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. 147-205. p. Bibliogr. 359-360. p. SZINNYEI József Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Bp. 1909. Hornyánszky. 487-490. p.
