Zsilinszky Mihály (1838–1925)
A BékésWiki wikiből
A lap 2015. február 26., 13:57-kori változata
tanár, történetíró. Békéscsaba, 1838. május 1. - Budapest, 1925. október 4. Szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermeke. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán-, anyja Patai Ilona. Zsilinszky tehetségére tanítója, Wilim János figyelt fel. Elemi iskoláit Békéscsabán és Orosházán, a gimnáziumot Szarvason végezte, majd a pesti protestáns teológiai akadémia hallgatója lett, mivel apja óhaja az volt, hogy fia pap vagy tanár legyen. Ezzel egy időben Fabiny Teofil családjánál nevelősködött. Később a hallei, majd a berlini egyetem hallgatója lett. Beutazta Németországot, Svájcot, Franciaországot és Olaszországot. A magyaron és szlovákon kívül négy nyelvet sajátított el. 1861-ben a szarvasi főgimnázium tanára lett, ahol magyar irodalmat és történelmet tanított. A tanítás mellett ismeretterjesztő előadásokat tartott, tankönyveket írt, történelmi munkákat fordított francia és angol nyelvből. 1874-ben családi okok miatt (elvesztette fiatal feleségét, egyik gyermekét és édesapját) lemondta tanári állását, idejét a tudománynak, a megyének és az egyháznak szentelte. 1875-ben hét hónapig a Gyulán kiadott Békés című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap szerkesztője volt. Előbb a csabai egyház, majd a bányakerületi evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választották. 1875-ben szabadelvű párti programmal elnyerte a gyomai járás, majd 1881-től 1889-ig Békéscsaba képviselői mandátumát. Részt vett a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputációnak, az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározására kiküldött bizottságnak. 1889-ben Csongrád, 1892-ben Zólyom vármegye főispánjává, 1895. február 20-án vallás-és közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki. 1901-ben ismét képviselővé választották; 1910-ben pedig mint a nemzeti munkáspárt tagja, Szarvas és Liptószentmiklós képviselője lett. Tízévi államtitkári munkássága után elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot, közéleti tevékenységéért pedig a Lipót Rend középkeresztjével tüntették ki. Továbbá a Békésvármegyei Régészeti és és Művelődéstörténelmi Társulatnak egyik megalkotója, 12 éven át pedig titkára és évkönyvének szerkesztője volt, melyekbe az évek során 23 írását tette közzé: néhány tanulmányt, számos forrásközlést és több életrajzot, megemlékezést. Jelentősek a 16-17. századi magyar országgyűlések, valamint egyházi tanácskozások történetével foglalkozó munkái. Tanulmányok sorát írta magyar történetírókról, s jó néhány művész életrajza tanúskodik a művészet és általában az esztétikai kérdések iránti érdeklődéséről. Békés megye történetének feltárásához számos írásával járult hozzá. 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1903 és 1909 között a Magyar Történelmi Társulat alelnöke volt. Képviselőként és államtitkári tisztségében igyekezett előmozdítani megyéje és szülővárosa fejlődését. Támogatásával épült fel a csabai Közművelődés Háza (1914), melyben múzeumot és könyvtárat rendeztek be. Elősegítette a csabai iskolák fejlesztését is. A városban 1910 és 1949 között utcanév őrizte emlékét. MŰVEI: A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Pest. 1868. Kilián Gy. 539 p. Magyar hölgyek. Történelmiélet- és jellem rajzok. Pest. 1871. Heckenast. 223 p. WilimJános b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula. 1871. Dobay ny. 34 p. A keresztény hit- és erkölcstan vázlata. Főgymn. és főreáltan. prot. ifjúság szám. Pest. 1872. Kilián Gy. 81 p. Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Pest. 1872. Aigner. 176 p. Az 1848-i francia forradalom történelme. Pest. 1873. Egy forradalmi zsinat története, 1707-1715. Bp. 1889. Csongrád vármegye története. 1-3. köt. Bp. 1897-1900. A magyarhoni protestáns egyház története. Bp. 1907. IRODALOM: Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1983. Szarvas Város Barátainak Köre. 51-54. p. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk. Tóth Lajos.Szarvas. 1986. Hazafias Népfront és Városi Tanács. 11-14. p. DUSNOKI József Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838-1925) = Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Bcs. 1988. Békés Megyei Levéltár. 31-37. p. KORNISS Géza Zsilinszky Mihály emléke... Bcs. 1927. Corvina ny. 37 p. Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1969. Akadémiai K. 1094. p. SONKOLY Kálmán Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba "Széchenyi Istvánja" = Csabai Hírmondó. 5. évf. 1990. 39. sz. 3. p. SZINNYEI József Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp. 1914. Hornyánszky. 1939-1943. p. Zsilinszky Mihály = Körösvidék. 6.évf. 1925. október 6. 225. sz. 1. p. KÉP: Arcképek Szarvas múltjából. Írta és szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1893. Szarvas Város Barátainak Köre. 51. p. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk. Tóth Lajos.Szarvas. 1986. Hazafias Népfront és Városi Tanács. 13. p. TÓTH Lajos Benka Gyula munkássága és a szarvasi nevelőképzés százéves története. Szarvas. 1964.Községi Tanács. 236. p.
