Csabai-Wagner József (1888–1967)
A BékésWiki wikiből
A lap 2015. február 25., 12:56-kori változata
festőművész. Mezőberény, 1888. május 27. - Mezőtúr, 1967. június 6. Bár élete jelentős részét Mezőtúron töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt. A Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta. A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, a műegyetemet Budapesten. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd a kivitelezésben is részt vett mint építésvezető. Az 1920-as évek elején cserélte fel szakmáját a festőecsettel. 1921-22-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Első önálló tárlatát 1935-ben rendezte, a másodikat 1938-ban, akkor már mint Budapesten élő művész. A 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Jelentős szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében és a helyi néprajzi gyűjtésben is. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, 1965-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban, majd halála után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wágner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. 1988-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban. KATALÓGUS: Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Előszó B. Turok Margit. (Katalógus.) Bcs. 1988. 14 p. IRODALOM: Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 803. p. Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 380-381. p. Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Előszó B. Turok Margit. (Katalógus). Bcs. 1988. 1-2. p. Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1994. Akadémiai K. 144-145.p. Művészeti lexikon. 1. köt. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. Bp. 1965. Akadémiai K.454. p. SEREGÉLYI György Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged. 1988. Seregélyi Gy. 108. p. KÉP: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930.Körösvidék ny. 381. p. Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Előszó B. Turok Margit. (Katalógus.) Bcs. 1988. Címlap.
