Vidovszky Kálmán (1888–1932)
A BékésWiki wikiből
A lap 2015. február 20., 15:25-kori változata
evangélikus lelkész, tanár. Gyoma, 1888. április 25. - Budapest, 1932. július 8. Vidovszky Kálmán - Vidovszky Béla testvére - tízgyermekes jegyző családból származott. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult. 1910-ben avatták lelkésszé, s még ez évben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes vallástanárrá nevezték ki. Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben 1912/13-1915/16 között háznagy volt. Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt Né metországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása, melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is. 1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. 1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé. Két évvel később, 1932-ben egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében váratlanul elhunyt. Halála után 1938-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely 1949-ig viselte nevét. 1992 óta utca őrzi emlékét. MŰVEI: Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Bcs. 1914. Corvina ny. 8 p. Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Bp. 1929. Körösvidék ny. 237 p. IRODALOM: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 190. p. DEDINSZKY Gyula A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Bcs. 1985. Dedinszky Gy. 139. p. (Kézirat.) Vidovszky Kálmán = A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926-27. iskolai évről. Közzéteszi Rell Lajos. Bcs. 1927. Rudolf-Reálgimn. 3-4. p. Vidovszky Kálmán = A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932-33. iskolai évről. Közzéteszi Rell lajos. Bcs. 1933. Rudolf-Reálgimn. 3-6. p. Vidovszky Kálmán = Békésmegyei Közlöny. 59. évf. 1932. július 10. 147. sz. 2. p. Vidovszky Kálmán = Körösvidék. 13. évf. 1932. július 10. 154. sz. 1., 4. p. KÉP: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 19. tábla.
