Banner Benedek (1884–1968)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(belső hivatkozások szerkesztése)
(kapcsolódó irodalom szerkesztése)
16. sor: 16. sor:
'''Budapesten hunyt el [[1968]]. [[szeptember 24.|szeptember 24]]-én.'''
'''Budapesten hunyt el [[1968]]. [[szeptember 24.|szeptember 24]]-én.'''
-
MÜVEI:
+
== Művei ==
-
Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés. 1912. Derchsel ny. 86 p.
+
 
-
Mehmed Tabir, Cuzuki Kenzo és mások. Bcs. 1922. Corvina ny. 158 p.  
+
* Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés: Derchsel ny., 1912. p. 86.
-
A pokol tornácán. Bcs. 1924. Mandzsúrián keresztül. Bp. 1927. Egyetemi ny. 81 p.
+
* Mehmed Tabir, Cuzuki Kenzo és mások. Békéscsaba: Corvina ny., 1922. p. 158.  
-
A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged. 1933. Szeged Városi ny. 29 p.
+
* A pokol tornácán. Békéscsaba: 1924.  
-
Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Bp. 1933. Egyetemi ny. 7 p.
+
* Mandzsúrián keresztül. Budapest: Egyetemi ny. 1927. p. 81.
-
Békéscsaba földrajza. Bp. 1936. Sárik ny. 18 p.
+
* A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged: Szeged Városi ny. 1933. p. 29.
-
Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962. 45 p.
+
* Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest: Egyetemi ny. 1933. p. 7.
-
IRODALOM:
+
* Békéscsaba földrajza. Budapest: Sárik ny., 1936. p. 18.
-
BANNER János Dr. Banner Benedek emlékének = Békési Élet. 5. évf, 1970. 2. sz. 233-242. p.
+
* Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962. p. 45.
-
Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 418. p.
+
 
-
A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 491.,493.,519.,531. p.
+
== Kapcsolódó irodalom ==
-
Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 111. p.
+
 
-
Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 42. p.
+
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 491.,493.,519.,531.
-
Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp. 1977. Akadémiai K. 208. p.
+
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 64. tábla (Kép)
-
VASS István, G. A békéscsabai múzeumtörténete. 1899-1979. Bcs. 1979. Városi Tanács V.B. 46-47. p.
+
* Banner János Dr.: Banner Benedek emlékének. In: Békési Élet. 5. évf, (1970.) 2. sz. p. 233-242.
-
KÉP:
+
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 418.
-
Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930.Körösvidék ny. 451. p.
+
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 451. (Kép)
-
A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 64. tábla
+
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny. 1929. p. 111.
-
VASS István, G. A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Bcs. 1979. Városi Tanács V.B. 48. p.
+
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. p. 42.
 +
* Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1977. p. 208.
 +
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 46-47.
 +
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 48. (Kép)

A lap 2015. február 11., 18:23-kori változata

régész, néprajzkutató, tanár.

Székudvaron született, Arad megyében 1884. április 25-én.

Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán érettségizett, majd a kolozsvári egyetem elvégzése után (1901-1905) 1905-ben történelem -földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. Régészetet Posta Bélánál, néprajzot Hermann Antalnál tanult. 1912-ben bölcsészdoktori címet szerzett ugyancsak Kolozsváron.

Pályájának kezdeti időszakában újságíróként, gyakorló tanárként, magánnevelőként tevékenykedett. 1910-1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Műzeumtársulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. 1914-ben a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon gyarapította ismereteit. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett. Közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban.

A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanárként tevékenykedett, 1934-től 1945-ig ezen intézmény igazgatója volt. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott, tankönyvet írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenysége elismeréséül a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai sorába választotta. Elnöki minőségben vezette az Aurora Kör szépirodalmi osztályát.

1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkező ember volt. Muzeológiai érdeklődése egyre inkább megoszlott a néprajz és a régészet között. Ez utóbbi nyilván öccse, Banner János hatására történt, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, s akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 1925-1943 között rendszeresen részt vett.

Tevékenységének középpontjában a megye múzeum ügyének fejlesztéséért folytatott küzdelem állt. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát, és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása s a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.

Budapesten hunyt el 1968. szeptember 24-én.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök