Gerla
A BékésWiki wikiből
(Külső hivatkozások) |
(Történelmi rész kiegészítése, módosítása) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XV században az Ábrahámffy család birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Soldos Istvánnak, Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai vadászkastélyt és magtárat 1854-1862 között a Wenkcheim család építette. A terveket Ybl Miklós készítette | + | A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XV században az Ábrahámffy család birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Soldos Istvánnak, Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai vadászkastélyt és magtárat 1854-1862 között a Wenkcheim család építette. A terveket Ybl Miklós készítette. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott. |
| - | A | + | A II. világháború után a vadászkastélyban iskola működött. A kastély parkja természetvédelmi terület. Gerla 1958. január 1-től önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-én megszűnt, VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. |
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap 2011. november 2., 17:05-kori változata
A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XV században az Ábrahámffy család birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Soldos Istvánnak, Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai vadászkastélyt és magtárat 1854-1862 között a Wenkcheim család építette. A terveket Ybl Miklós készítette. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott.
A II. világháború után a vadászkastélyban iskola működött. A kastély parkja természetvédelmi terület. Gerla 1958. január 1-től önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-én megszűnt, VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával.
Forrás
- Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p.
- Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923
- Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története
Kapcsolódó irodalom
- A békés-gelai út. In: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.)
- A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p.
Külső hivatkozások
- Gerla (honlap)
- Gerla, Magtár (fotó, 2003)
- Gerla, Wenckheim kastély (fotó, 2003)
