Kner Imre (1890–1944)
A BékésWiki wikiből
(Szócikk létrehozása) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Élete | + | == Élete == |
| - | Kner Imre 1890-ben született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. 1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904. szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd 1907-től annak műszaki vezetője lett. | + | |
| - | 1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. | + | Kner Imre '''[[1890]]'''-ben született '''[[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. [[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]]. szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd [[1907]]-től annak műszaki vezetője lett. |
| - | Kner Imre azzal, hogy 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. | + | |
| - | 1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele. | + | 1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. |
| + | Kner Imre azzal, hogy [[1928]]-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. | ||
| + | [[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele. | ||
| + | |||
| + | == Munkássága == | ||
| - | |||
Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. | Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. | ||
| - | Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett. | + | Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett. |
| - | Még 1920 előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az 1922-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 1926-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A 1928 után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg 1932-ben a háromkötetes Goethe- antológia. 1935-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát. | + | |
| + | Még [[1920]] előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az [[1922]]-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az [[1923]]. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az [[1937]]-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. [[1926]]-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A [[1928]] után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg [[1932]]-ben a háromkötetes Goethe- antológia. [[1935]]-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután [[1938]]-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát. | ||
A lap 2014. december 2., 14:19-kori változata
Élete
Kner Imre 1890-ben született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. 1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904. szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd 1907-től annak műszaki vezetője lett.
1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Kner Imre azzal, hogy 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.
Munkássága
Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.
Még 1920 előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az 1922-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 1926-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A 1928 után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg 1932-ben a háromkötetes Goethe- antológia. 1935-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.
