Alföld–Fiumei Vasút

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(formázás)
(Képgaléria beillesztése + Külsú hivatkozás módosítása + Kapcsolódó irodalom)
7. sor: 7. sor:
A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).  
A békéscsabai vasútállomáson '''emléktábla''' emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak).  
Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery>
 +
Fájl: Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg|1911 körül
 +
Fájl: Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00241.jpg|1940 körül
 +
</gallery>
== Forrás ==
== Forrás ==
-
*[http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2011/08/10/%E2%80%9Eoseink-nyomaban%E2%80%9D-klub-utinaplo-ix-fejezet/ Paulik Katalin: „Őseink nyomában” klub útinapló IX. fejezet.] [online] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2011.09.20]
+
* [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2011/08/10/%E2%80%9Eoseink-nyomaban%E2%80%9D-klub-utinaplo-ix-fejezet/ Paulik Katalin: „Őseink nyomában” klub útinapló IX. fejezet.] [online] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2011.09.20]
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
* Szabó Ferenc: Az Alföld-Fiumei Vasút Békés megyei szakaszának épitéstörténete, 1862-1871. In: Békési Élet 7.évf. (1972) 2.sz. p.203-211 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
[http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=21933&secID=43122 A békéscsabai vasútállomás épülete 1900–ban] (fotó)
+
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld-Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.02.05.)

A lap 2014. február 5., 14:58-kori változata

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a XIX. században. A társaság 1869-1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

A békéscsabai vasútállomáson emléktábla emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára készítette Návay Sándor 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak). Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

Tartalomjegyzék

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök