Szerkesztő:Soma
A BékésWiki wikiből
Soma (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A békéscsabai ''vasútállomás'' az Andrássy út végén, a történelmi Csaba és Jamina városrészek között található. ==Története== ===A Tiszavidéki Vasú…”) |
Soma (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A békéscsabai ''vasútállomás'' az Andrássy út végén, a történelmi Csaba és Jamina városrészek között található. | + | A békéscsabai '''vasútállomás''' az Andrássy út végén, a történelmi Csaba és Jamina városrészek között található. |
==Története== | ==Története== | ||
A lap 2014. február 3., 14:22-kori változata
A békéscsabai vasútállomás az Andrássy út végén, a történelmi Csaba és Jamina városrészek között található.
Tartalomjegyzék |
Története
A Tiszavidéki Vasút épülete
Békéscsaba első vasútvonalát a Tiszavidéki Vasút építette. A teljes Szajol–Arad közötti vonalat 1858. október 25-én adták át a forgalomnak. A vonal kiszolgálására Békéscsabán a Tiszavidéki Vasút típusterveitől eltérő, de azokhoz illeszkedő, romantikus stílusjegyekkel díszített vasútállomás épült.<ref>Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon 1846-1988</ref> Az épületet a Karcag és Forró-Encs állomásokon típusterv szerint készült emeletes, rizalitos, oromzatos felvételi épületek hosszú oldalszárnyakkal bővített terveinek felhasználásával építették. A földszinten az utasforgalom és a vasúti szolgálat részére alakítottak ki helységeket, míg az emeleten a szolgálati lakások kaptak helyet. A Tiszavidéki Vasút az épület alaprajzát úgy alakította ki, hogy az utasok az utcáról a pénztárak érintésével a legrövidebb úton juthassanak a vágányokhoz. <ref>Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások</ref> Az épület 1880-ban a Tiszavidéki Vasút államosítása után a MÁV kezelésébe került.<ref>Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája<ref/> Utasforgalmi szerepe az 1933-ban elkészült új épület építését követően megszűnt, de vasútüzemi funkciója jelenleg is él.
A Magyar Államvasutak épülete
Az első világháborút követő ínséges időkben az olcsón kivitelezhető, modern, racionalista és puritán épületek térhódítása volt jellemző. Ez azonban sokak ellenérzését váltotta ki, ezért neoreneszánsz, neobarokk stílusú épületek készültek. Historizáló, neobarokk stílusban épült a Goszleth Béla által tervezett új vasútállomás is. Az épület központi része a timpanonos homlokzatú, kupolás tornyok által határolt indulási csarnok. A csarnok előtt dupla oszlopsor található, belső tere dongaboltozatos, hevederívekkel tagolt. A központi részhez két oldalszárny kapcsolódik. Az oldalpavilonok eredetileg manzárdtetőt kaptak. Az épület bal oldali oldalszárnyában található az érkezési váró, ami előtt az 1944-es bombázásokban elpusztult szimpla oszlopsor állt. <ref>Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon 1846-1988</ref> <ref>http://www.nefmi.gov.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/muemlek_terv_080130.pdf</ref>
Az épületek Békéscsaba bombázása után
Békéscsaba vasútállomása 1944. szeptember 21-én szenvedte el a legsúlyosabb szövetséges bombázást. Az állomás régi és új felvételi épülete nem pusztult el, de súlyosan sérült. Az végleges helyreállítás, és a későbbi átépítések során a Tiszavidéki Vasút épületét közbetoldásokkal összeépítették a posta és a MÁV épületeivel, díszeitől megfosztották, tetejét pedig lapos tetővel fedték be. A MÁV épülete elvesztette az érkezési váró oszlopsorát, az oldalpavilonok manzárdteteje helyére pedig szintén lapos tető került. A timpanon közepén elhelyezett kiscímerről lekerült a korona.
Átépítés
A vasútállomás átépítése 2014-ben megkezdődött. A műemlékké nyilvánított épületegyüttest 2015-ig az eredeti terveknek megfelelően fogják felújítani. <ref>http://www.nif.hu/hu/hirek/Modern_korszeru_utasbarat_allomassa_valik_a_bekescsabai_vasutall</ref>
