Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2013. április 22., 12:26-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Források: Forrás beillesztése -> Ádám Gusztáv) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2013. április 22., 12:31-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó irodalom: Irodalomjegyzék beillesztése) Újabb szerkesztés →
77. sor:		77. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Martin Gábor: Csabai séták 1968-tól. Békéscsaba : [Martin G.], 2012
		+	* Sisa Béla: Békés Megye Műemlékei. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]		[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]

---

A lap 2013. április 22., 12:31-kori változata

Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi templomaként műemléki védelem alatt áll. A templom Békéscsaba központjából, a Szent István térről gyalogszerrel 1-2 perces, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól 25 perces sétával közelíthető meg. A templom a Luther utca és a Baross utca sarkán lévő telekre épült.

Az 1745-ben épült templomot a csabai evangélikus gyülekezet építette. Az evangélikus, más néven lutheránus vallás a Luther Márton által indított reformáció során jött létre. A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért a debreceni "kálvinista Róma" példájára Csabát a "lutheránus Róma" névvel illették.

Tartalomjegyzék 1 A templom története 2 Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő ismertebb lelkészek 3 Képgaléria 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

A templom története

Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy Duna János, Valent és Szekerka felvidéki tótok 1715-ben telepedtek le Békéscsabán. A földalatti putrikban élő magyar reformált pásztoroktól felvásárolták putrijaikat, amelyek a városháza helyén és környékén álltak. Az evangélikusok első imaházának falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, meszelték. Az 1717-ben épült imaház lelkésze Schuhajda Pál volt. Az imaházat 1927-ben, Libent Máté bírósága alatt vályogtemplommá építették át.

A templom első oltárát Budáról hozatták 1728-ban, első harangját, melynek harangláb állíttatott 1731-ben öntötték. A templom első orgonáját 1733-ban Besztercebányáról hozatták.

A paplak 1729-ben épült. Amikor Thessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. A kezdetekhez képest az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Thessedik Sámuel (1710-1749), a közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak, Tessedik Sámuelnek az apja 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.

Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel. Thessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel Kis-Berényi lelkész közreműködésével.

A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: "Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött árilis 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."

Thessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. 1760-ban harangtornyot építettek kőből. A tornyot zsindellyel fedték le. 1773-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma. A templomot kereszt alakúvá bővítették, s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. A napórát 1779-ben tették a templomra.

1783-85-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten tűzőrszobát alakítottak ki, amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása. A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel.

A 18. század végére a hívek száma már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19.század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelő a lelkészek életvitelüknek köszönhetően inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal.

A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. Orgonáját az aradi Dangl Antal fia, császári és királyi orgonakészítő 1896-ban készítette. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült. Az oltár mellé öntöttvas keresztelő kutat is csináltattak a csabai Csizmadia Céhhel 1859-ben.

A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. A harangok közül a legnagyobb és legismertebb, amely egyben az ország legnagyobb evangélikus harangja Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő mester műhelyében készült 1876-ban. A 36 mázsás harangon a feliratok szlovák nyelven íródtak.

A feliratok magyar fordítása:

“Mikor a harang szól
S hangja égig hatol,
Hittel, áhítattva sóhajtva az Istenhez.”

"Ezt a harangot a B. csabai evang. egyháznak adományozták 
Marik Pál első felesége, Ondrejcsik Mária 
és második felesége, Polják Ilona. 
Az Úrnak 1874. esztendejében.”

A barokkos homlokzat az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került.

A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték.

Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő ismertebb lelkészek

• 1718-1725 Schuhajda János
• 1726. február 26-tól Szallay János
• 1728-1744 Burjan Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)
• 1744-1749 Thessedik Sámuel (1710-1749)
• 1780-tól két lelkész működött Drozdik Sámuel és Gyurcsek András

Képgaléria

Békéscsaba evangélikus templomai régi képeslapon	(2004)	Tűzőrtorony (2004)	Tűzőrtorony (2004)
A tűzőrtorony búboskemencéje (2004)

Lásd még

• Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)

Források

• Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai / Ádám (Áchim) Gusztáv. [Békéscsaba] : Ádám G., 1930.
• Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap. 2.évf., (1995.okt.17.) 244.szám. 3. p.
• Folytassa turista! In.: Békés Megyei Hírlap. 46. évf., (1991.jun.21.) 144.szám. 5.p.
• Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg. 5. évf. 35. szám. 8. p.
• Gubucz Katalin: A "Salieri" Békéscsabán. In: Békés Megyei Nap. 2.évf.,(1995.okt.14.) 242.szám. 5.p.
• Gubucz Katalin: Újraszentelték a Kistemplomot. In: Békés Megyei Nap. 2.évf. (1995.okt.24.) 249.szám. 3. p.
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. 1845. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitális változat; látogatva: 2013.04.20.)
• Thessedik Sámuel: Az evangélikus kistemplom építéstörténete / Ford. Kovács Pál. In: Heti Mérleg. 5. évf. 35. szám. 8. p.
• Vándor Andrea: Déli harangszó a csabai templomból. In: Békés Megyei Nap 7.évf., (2000. október 28.) 253.szám. 1.,5. p.
• Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére. Békés Megyei Nap. 2.évf., (19995.nov.8.) 262.szám. 4. p.
• A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. (Látogatva: 2013. április. 19.)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Martin Gábor: Csabai séták 1968-tól. Békéscsaba : [Martin G.], 2012
• Sisa Béla: Békés Megye Műemlékei. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981

Külső hivatkozások