Neológ zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2013. április 21., 10:38-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó irodalom: 1 tétel törlése (Ádám Gusztáv könyve)) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2013. április 21., 10:43-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó irodalom: Micheller Magdolna könyvének adatai) Újabb szerkesztés →
37. sor:		37. sor:
	* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

---

A lap 2013. április 21., 10:43-kori változata

Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik. A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvarról és a vasútállomásról kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt. A zsidó vallás neológ (kongresszusi) irányzata a zsidó újító mozgalmak speciálisan magyar ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4000 fő körül mozgott. .

Tartalomjegyzék 1 A zsinagóga története 2 Képgaléria 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

A zsinagóga története

1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán, melynek helyén 1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal a Kiszely és Hugyecz építési vállalkozást bízták meg.. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott. A kupolák csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki., mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakok voltak. A két torony közötti félköríves záródására helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)

1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták, ami a hitközség megszűnését vonta maga után. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett emléktábla őrzi.

A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város bútoráruház céljára átalakítatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

A második világháború után a békéscsaba zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A békéscsabai hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát épített. Az épületet 2004-ben adták át. A Tóra tekercsek, amelyek Mózes tanításait tartalmazzák 2008-ban kerültek a helyükre.

Képgaléria

BÉ-KIS Bútoráruház (2013)

BÉ-KIS Bútoráruház (2013)

Emléktábla a bútoráruház falán (2013)

Emléktábla (2013)

Lásd még

• Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)

Források

• Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91-92 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Neológ zsinagóga. In: Csabai Házak (Látogatva: 2013.04.18.)
• Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. április 19.)

Kapcsolódó irodalom

• Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

• Magyar Zsidó Levéltár honlapja (Látogatva: 2013.04.18.)