Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása) |
(történet + források + külső hivatkozások kiegésztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt.''' | + | Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt neológra és ortodoxra.''' Az ortodox zsidó vallás a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő volt. |
| - | == | + | == A zsinagóga története == |
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg|bélyegkép|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a zsidó ortodox közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni. | [[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg|bélyegkép|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a zsidó ortodox közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni. | ||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi. | '''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi. | ||
| - | A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját. | + | '''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját. Az épületet raktárként, üzlethelyiségként hasznosították. |
| + | |||
| + | '''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' A megmaradt zsidó hitközség tagjai és azok leszármazottai a Kórház utcai stadion mögött, a közösség használatában lévő, az izraelita temető mellett új zsinagógát épített. Az épületet 2004-ben adták át. A Tóra tekercsek, amelyek Mózes tanításait tartalmazzák 2008-ban kerültek a helyükre. | ||
| 18. sor: | 20. sor: | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| + | |||
| + | * [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]] | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | + | * Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | |
| - | * Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. | + | |
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. április. 19.) | * [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. április. 19.) | ||
| - | + | * Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96-97. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | |
| + | * [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. április 19.) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | |||
| - | + | == Külső hivatkozások == | |
| - | * [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ | + | * [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196 Kis zsinagóga. In: műemlékem.hu] (Látogatva: 2013. április 19.) |
| + | * [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.) | ||
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] | [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] | ||
A lap 2013. április 20., 21:57-kori változata
Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt neológra és ortodoxra. Az ortodox zsidó vallás a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő volt.
Tartalomjegyzék |
A zsinagóga története
A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.
A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját. Az épületet raktárként, üzlethelyiségként hasznosították.
A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. A megmaradt zsidó hitközség tagjai és azok leszármazottai a Kórház utcai stadion mögött, a közösség használatában lévő, az izraelita temető mellett új zsinagógát épített. Az épületet 2004-ben adták át. A Tóra tekercsek, amelyek Mózes tanításait tartalmazzák 2008-ban kerültek a helyükre.
Képgaléria
 (2013) |
 Emléktábla (2013) |
Lásd még
Források
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p. (Látogatva: 2013. április. 19.)
- Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96-97. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. április 19.)
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
- Kis zsinagóga. In: műemlékem.hu (Látogatva: 2013. április 19.)
- Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion (Látogatva: 2013. április 19.)
