Neológ zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása)
(Forrás, kapcsolódó irodalom és külső hivatkozások beillesztése)
1. sor: 1. sor:
-
Békéscsaba neolog zsinagógája a Lázár utca 2. szám alatt állt. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvarról és a vasútállomásról kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére  tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve '''1821'''-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt.'''  
+
Békéscsaba neolog zsinagógája a Lázár és a Luther utca lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvarról és a vasútállomásról kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére  tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve '''1821'''-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt.'''  
== Története ==
== Története ==
-
[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg|bélyegkép|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neolog, kéttornyú, mór stílusú templom'''. A terveket '''Langer Lipót építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal a '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozás'''t bízták meg.. A hatalmas épület  hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott. A kupolák csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki., mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakok voltak. A két torony közötti  félköríves záródására helyezték a T'''ízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is.
+
[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg|bélyegkép|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neolog, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal a '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozás'''t bízták meg.. A hatalmas épület  hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott. A kupolák csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki., mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakok voltak. A két torony közötti  félköríves záródására helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''
-
[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg|bélyegkép|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]Az épületet a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város bútoráruház céljára átalakítatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.
 
-
A zsinagóga és a deportált békéscsabai zsidók emlékét az áruház falán elhelyezett emléktábla őrzi. A Magyar Zsidó Levéltár több képet is őriz a templomról.
+
[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg|bélyegkép|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város bútoráruház céljára átalakítatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.
 +
 
 +
A zsinagóga és a deportált békéscsabai zsidók emlékét az áruház falán elhelyezett emléktábla őrzi. A deportáltak között voltak a Tevan család tagjai is.  
 +
 
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
 +
<gallery>
<gallery>
File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_06.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_06.jpg|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
20. sor: 23. sor:
== Források ==
== Források ==
 +
 +
* Balogh István: Békés békétlenség.  91-92 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Gazda Anikó: Magyarországi zsinagógák.  96 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [http://csabaihazak.blog.hu/2012/12/28/neolog_zsinagoga Neológ zsinagóga. In: Csabai Házak] (Látogatva: 2013.04.18.)
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai. Ádám Gusztáv, 1930. 68-70 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=613 digitalizált változat], látogatva: 2013.04.19.)
 +
* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
[[Kategória:Békéscsaba]]
+
* [http://www.milev.hu/ Magyar Zsidó Levéltár honlapja] (Látogatva: 2013.04.18.)
 +
 
 +
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]

A lap 2013. április 20., 16:38-kori változata

Békéscsaba neolog zsinagógája a Lázár és a Luther utca lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik. A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvarról és a vasútállomásról kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt.

Tartalomjegyzék

Története

A békéscsabai neológ zsinagóga
1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán, melynek helyén 1893-ban épült fel a neolog, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal a Kiszely és Hugyecz építési vállalkozást bízták meg.. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott. A kupolák csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki., mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakok voltak. A két torony közötti félköríves záródására helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)


A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)
A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város bútoráruház céljára átalakítatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

A zsinagóga és a deportált békéscsabai zsidók emlékét az áruház falán elhelyezett emléktábla őrzi. A deportáltak között voltak a Tevan család tagjai is.


Képgaléria

Lásd még

Források


Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök