Lórévasút
A BékésWiki wikiből
(Mondattani + helyesírási hiba javítása + formázás) |
("A pálya" alfejezet kiegészítése) |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
== A pálya == | == A pálya == | ||
| - | A lóvasutak '''olcsóbb pályát igényeltek''', mert elmaradt a mozdony súlya miatti tengelynyomás. A vasút építését közigazgatási bejárás és engedélyeztetés előzte meg. Az elkészült pályát használatba venni csak a műtanrendőri bejárás után lehetett. A lórévasuti pályákba általában '''7 kg/fm-es acélsín'''eket építettek be. | + | A lóvasutak '''olcsóbb pályát igényeltek''', mert elmaradt a mozdony súlya miatti tengelynyomás. A vasút építését közigazgatási bejárás és engedélyeztetés előzte meg. Az elkészült pályát használatba venni csak a műtanrendőri bejárás után lehetett. A lórévasuti pályákba általában '''7 kg/fm-es acélsín'''eket építettek be. A lórévasutak egyik jellemző tartozéka volt a repvágány, a kúszó vagy tábori váltókkal tetszőlegesen létrehozott alkalmi kiágazás. A repvágányok 5-6 méteres mezőkből álltak. Létrehozásuk megkönnyítette a földterületeken történő be- és kirakodási munkákat. Az ideiglenesen lerakott síneket betakarítás, vagy a talajjavításhoz szükséges anyagok kihordása után lebontották. |
== Szerelvények == | == Szerelvények == | ||
A lap 2012. június 22., 17:41-kori változata
Békés megyében több lórévasút, vagyis lóüzemű vasút épült 1890 és 1930 között. A lórévasutak az uradalmakat kötötték össze a nagyvasutakkal, s az azokhoz csatlakozó, általában terméskőből, vagy téglából épített magasrakodóban végződtek. A lórévasutak építése Békés megyében kevés földmunkát igényelt. Építésüket rendszerint az uradalmak cselédei és kubikosok végezték. A lórévasutakat többnyire teherszállításra használták (takarmány, trágya, termény, szén stb.). A személyszállítási engedélyt hatósági engedélyhez kötötték. Egy adott lórévasutat csak az adott uradalmi birtok lakói, munkásai vehették igénybe.
Tartalomjegyzék |
A lóré
A lóré a lórévasutak járműve, könnyű kisvasúti kocsi, amely fából, vagy vasvázas-faszekrénnyel készült, fékes vagy fékezetlen kivitelben. A karbantartói feladatokat az uradalmi gépész, vagy a bognár látta el. A lórét néhol csillével, sarokütközős vagy középütközős kocsival helyettesítették. A tiszti lórét a gazdatiszt, a számtartó, a bábaasszony, az orvos, vagy a pap használta. Ahol a kisvasút iskolát is érintet, ott többnyire a gyerekek számára fedett lórét készítettek.
A ló
A kocsikat igáslovak vontatták. Ezeket az igáslovakat a földművelésben is tudták alkalmazni. A lovak beszerzése olcsóbb és könnyebb volt, mint egy mozdony beszerzése. A fenntartási költsége is alacsonyabb volt a mozdony üzembentartási költségénél.
A pálya
A lóvasutak olcsóbb pályát igényeltek, mert elmaradt a mozdony súlya miatti tengelynyomás. A vasút építését közigazgatási bejárás és engedélyeztetés előzte meg. Az elkészült pályát használatba venni csak a műtanrendőri bejárás után lehetett. A lórévasuti pályákba általában 7 kg/fm-es acélsíneket építettek be. A lórévasutak egyik jellemző tartozéka volt a repvágány, a kúszó vagy tábori váltókkal tetszőlegesen létrehozott alkalmi kiágazás. A repvágányok 5-6 méteres mezőkből álltak. Létrehozásuk megkönnyítette a földterületeken történő be- és kirakodási munkákat. Az ideiglenesen lerakott síneket betakarítás, vagy a talajjavításhoz szükséges anyagok kihordása után lebontották.
Szerelvények
Általában egy-egy szerelvény egy lóból és maximum 5 rakott kocsiból állt. A vonat két végére egy-egy fékes kocsit kapcsoltak. A lovakat legalább két méteres vonólánccal sorolták a szerelvény elejére. A szerelvények 7-8 km/ó sebességgel közlekedhettek.
Lórévasutak Békés megyében
- Csorvási lórévasút
- Dobozi lórévasút
- Gerlai uradalmat és a pósteleki uradalmat összekötő lórévasút
- Pósteleki uradalmat és a gyulai nagyvasutat összekötő lórévasút
- Ókígyósi és bucsapusztai lórévasút
Forrás
- Felek Ferenc: Egy lóerős teherszállítás/Lórévasutak az Alföldön. In.: Indóház. 2008. szeptember 68-72 p.
