1831. évi kolerajárvány Békés megyében
A BékésWiki wikiből
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' | |
| - | + | ||
| 20. sor: | 19. sor: | ||
| - | + | <gallery> | |
| - | + | Fájl:249643 204141339628131 100000967997681 501869 5879010 n.jpg| bélyegkép| | |
| - | + | emlékmű környezete | |
| + | Fájl:249833 204141086294823 100000967997681 501866 3838303 n.jpg|bélyegkép| | ||
| + | emlékmű távolról | ||
| + | Fájl:250579 204141192961479 100000967997681 501867 1874347 n.jpg|emlékmű közelről | ||
| + | </gallery> | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
== '''Lásd még''' == | == '''Lásd még''' == | ||
A lap 2012. április 6., 14:37-kori változata
1831. évi kolerajárvány Békés megyében
Tartalomjegyzék |
Története
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el. A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
Kisfilm
Képgaléria
Az emlékműről készített képek saját felvételek a tavalyi tanévben,, a Körösök Völgye Natúrparkban tett osztálykirándulásunkon készültek. Az emlékmű festői környezetben található.
 bélyegkép| |
Emlékmű környezete
|
 bélyegkép| |
Emlékmű távolról
|
 emlékmű közelről |
Lásd még
Kapcsolódó irodalom
[1] Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról
[3] Szórólap a kolerajárvány emlékére
[[4]] Orvostörténeti könyvek
A fenti anyagok a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak
Külső hivatkozás ==
[5] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala
