Menekülttábor (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „A menekülők nem önszántukból hagyják el otthonukat, hanem félelmükben attól, hogy a fajuk, vallási, politikai meggyőződésük, nemzeti, illetve társadalmi cso…”)
Újabb szerkesztés →
A lap 2011. június 5., 20:03-kori változata
A menekülők nem önszántukból hagyják el otthonukat, hanem félelmükben attól, hogy a fajuk, vallási, politikai meggyőződésük, nemzeti, illetve társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt hazájukban üldözni fogják őket. Itt próbál segíteni a Békéscsabai Menekülttábor.
Tartalomjegyzék |
Menekülők
Magyarország 1988-at megelőzően tipikusan menekülteket kibocsátó ország volt. • Az első menedékkérők Romániából jöttek, körülbelül 48000 fő. • Az 1991-ben kitört jugoszláv polgárháború következtében 70000 jugoszláv állampolgár fordult hozzánk védelemért. • 1995-ben a boszniai konfliktusok 5000 főt késztettek menekülésre. • Az 1991-es koszovói összecsapások miatt 8500 fő keresett nálunk védelmet. • 2002-ben az afganisztáni események elől több mint 4000 afgán menekül Magyarországra.
A kezdetek
1988-ban az akkori Tanácsháza hátsó udvarán létrehoztak egy segélyosztó helyet, ezen kívül pedig több ideiglenes szállás is működött a városban, a környéken és a volt KISZ táborban is. Ezen helyek megszervezésében a Megyei, a Városi Tanács és a Rendőrség állt segítségre.
A tábor létrehozása
A menekültek első tömeges megjelenése után világossá vált, hogy a probléma megoldása csak intézményes keretek között képzelhető el, így befogadó állomások létesítése mellett 1989. július 4.-én a Belügyminisztérium megvásárolta a volt DÉLÉP Vállalat Kétegyházi úti telephelyét, azért, hogy majdan menekülttábort alakíthassanak ki ott. Az év október 23-ától gyors átalakítási munkák után már készen is állt a tábor a menekültek befogadására.
Oktatás
Habár nem volt rá törvényes előírás, a kilencvenes évek végén a város önkormányzata által működtetett oktatási intézmények aktívan részt vállaltak a menekült gyermekek oktatásában. Példának okáért a József Attila Általános Iskolában egy saját osztály indult, ahol menedékkérő tanárok tanították a gyermekeket, később pedig a 3. számú Általános Iskolában hozták létre a „tábori osztály”-t ahova olyan gyerekek jártak, akik még csak tanulták a magyar nyelvet. Miután pedig el tudták sajátítani anyanyelvünket, felvették őket a város más általános iskoláiba, később pedig állami bizonyítványt is kaphattak. Ez olyan példaértékű hozzáállást bizonyított, amit az UNHCR is elismert, és oklevelet nyújtott át például a Hajnal utcai Óvodának.
DEMNET alapítvány
A DEMNET a közösségfejlesztésre fókuszált, próbálták megismertetni a táborlakók kultúráját a várossal és fordítva. Gasztronómiai esteket szerveztek a táborban ahová meghívták a szlovák klub tagjait, majd ők mentek el meglátogatni a szlovák tájházat, ezen felül étkezéseken keresztül és zene segítségével ismerkedtek egymással. Menekültek látogattak ki a Belvárosi Iskolába, ahol osztályfőnöki óra keretén belül a másságról és a toleranciáról beszélgettek. Békéscsaba város a programon keresztül teremt lehetőséget arra, hogy a menekültek megismerkedjenek a város történetével, kulturális hagyományival, építészeti örökségeivel. Emellett a program másik célja, hogy a menekülők megismerkedhessenek a város polgáraival, és hogy az emberekben lévő esetleges fenntartások eloszoljanak.
Adományok
Az 1999-es koszovói válság idején jött létre a kapcsolat Békéscsaba testvérvárosával, Lutherstadt-Wittenberg-el, amikor a város hozzájárult, hogy a napközis tábor területén ideiglenes szállás működjön, amihez takarókat és egyéb berendezési tárgyakat is biztosított az induláshoz. A testvérváros adományokat gyűjtött, többet között pénzt, élelmiszert, ruhákat, takarókat, háztartási gépeket, játékokat adományoztak több alkalommal is. Rajtuk kívül a menekülttábor segítségére a Vöröskereszt sietett; nővért, orvosságokat biztosítottak.
Gondoskodás a gyermekekről
A békéscsabaiak a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek a gyerekek odafigyelésére. 2002.-ben eldöntötték, hogy tartósan bérbe adják a Tábor utcai volt Bölcsőde épületét menekült gyermekek otthona létesítése céljából. Külföldről is több segítséget kaptak (az Egyesült Államok Hadseregétől, az ENSZ menekültügyi Főbizottságától, Svájc Magyarországi Nagykövetségétől, az Európai Bizottság magyarországi delegációjától), ezután 2003. június 27-én megnyílt a Békéscsabai Menekültotthon, amely 28 gyermek befogadására képes. Létrehozásáig egész Kelet-Európában nem létezett olyan intézmény, amely kimondottan csak kiskorú menedékkérők elhelyezésével és ellátásával foglalkozik, emellett Békéscsaba az egyetlen hely az országban, ahol két tábor is működik. Itt jelenleg 15 gyermek él, ahol lehetőséget kapnak a tanulásra, képességeik kibontakoztatására, és arra, hogy felkészüljenek önálló, felnőtt életükre.
MATRA project
A Holland kormány által finanszírozott MATRA project célja, hogy meghatározza egy olyan integrációs politika jogi és közigazgatási kereteit, amely hatékonyan segíti elő a menekültek számára a magyar társadalomba való beilleszkedést (magyar nyelvismeret, társadalmi, életvezetési ismeretek, a munkaerőpiacon való elhelyezkedést könnyítő ismeretek elsajátítása), leginkább közhasznú foglalkoztatás keretében - legális munkavégzéssel, munkabér biztosításával. A végkimenetel egy olyan jogszabály módosító tervezet, ami már a menekültek integrációját a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe helyezi.
[http://www.bevandorlas.hu http://www.menedek.hu http://www.unhcr.hu]
