Salkovics Péter (1770–1845)

A BékésWiki wikiből

---

A lap jelenlegi, 2023. május 8., 17:33-kori változata

mészárosmester

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom

Élete

A Salkovics (Salkovszky) család a 18. század közepén települt át a Hont megyei Bakabányáról Aszódra.

Salkovics Péter 1770. február 18-án született Aszódon. Édesapja Salkovics Péter, édesanyja Pastorális Zsuzsanna, Kamhall János özvegye. Testvérei: Salkovics (Kamhall) Zsuzsanna (Petőfi Sándor apai nagyanyja), Katalin, Judit és Pál.

Salkovics Péter 14 éves korában árvaságra jutott. Neveltetéséért feltehetően a nővére férje, Janovics János valkói mészáros felelt.

Salkovics Péternek két felesége volt (Szakáts Karolin, majd Pálinkás Mária), mindketten mezőberényi származásúak. Szakáts Karolintól született Salkovics Karolin (Orlai Petrics Soma édesanyja), Zsuzsanna, Péter tagosító főmérnök, Mihály gazdálkodó, Johanna, Dániel, Erzsébet és Károly.

A Petrovics, a Salkovics és a Petrics családok rokoni kapcsolatban álltak. Salkovics Péter volt Orlai Petrics Soma anyai nagyapja.

Salkovics Péter 1845. november 7-én hunyt el Mezőberényben.

Munkássága

Salkovics Péter kitanulta a mészáros szakmát, a 18. század végén Mezőberényben telepedett le. Mészárosként tevékenykedett a településen. Unokatestvérével, Petrovics Istvánnal több közös vállalkozásuk volt.

A legkisebb fiát, Dánielt inasnak adta Félegyházára, Petrovics István mészárosmesterhez. Egy családi összejövetelen az akkor körülbelül négyéves Petőfi Sándor megitta a Salkovics Péternek felszolgált bort.

Lásd még

• Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
• Petőfi Sándor (1823–1849)
• Salkovics Károly (1824–1902)
• Salkovics Mihály (1809–1842)
• Salkovics Péter (1807–1869)

Források

• Irányi István: Salkovicsok – Petrovicsok – Petricsek. In: Kalendárium : ablak országra-világra. Fel. szerk.: Árpási Zoltán. Békéscsaba : Népújság, 2002. 171–173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Jakus Lajos: Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében. Aszód : Petőfi Múzeum, 1967. 3–23. p.
• Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 38–40. p. (Látogatva: 2023. 04. 23.)
• Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975. 12–14. p.

Kapcsolódó irodalom

• Asztalos István: Petőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
• Jakus Lajos: Apai-anyai ősök és leszármazók Petőfi családjában. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 75. évf. 5. szám (1971) 607–611. p.
• Jakus Lajos: Petőfi családja. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 130. p.
• „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985