Salkovics Mihály (1809–1842)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „gazdálkodó == Élete == Salkovics Mihály '''1809. augusztus 31-én született Mezőberényben'''. Édesapja Salkovics Péter mé…”)
A lap jelenlegi, 2023. április 9., 09:02-kori változata
gazdálkodó
Tartalomjegyzék |
Élete
Salkovics Mihály 1809. augusztus 31-én született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester (Orlai Petrics Soma anyai nagyapja, az ő testvére, Salkovics Kamhall Zsuzsanna Petőfi Sándor apai nagyanyja), édesanyja Szakáts Karolin. Testvérei: Karolin, Zsuzsanna, Péter, Johanna, Dániel, Erzsébet és Károly. Salkovics Karolin (1802–1856) elsőszülött gyermeke Orlai Petrics Soma.
Salkovics Mihály a mezőberényi gimnáziumban tanult.
33 éves korában, 1842. november 17-én hunyt el Ostffyasszonyfán. November 19-én helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Tanulmányai végeztével Székesfehérváron telepedett le, ahol gazdálkodással foglalkozott. A székesfehérvári mészáros egy majorság megvásárlásához kölcsönt vett fel Petőfi Sándor édesapjától, Petrovics Istvántól, aki kezességet is vállalt.
Salkovics Mihály nem tudta visszafizetni a nagy összegű kölcsönöket, emiatt szerepe volt a Petrovics család eladósodásában. Erre utal Petőfi Sándor István öcsémhez című költeményének sorai:
Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik
Az emberekben: jégre nem viszik.
Mert ő becsűletes lelkű, igaz;
Azt gondolá, hogy minden ember az.
És e hitének áldozatja lett,
Elveszte mindent, amit keresett.
Szorgalmas élte verítékinek
Gyümölcseit most más emészti meg.
Petőfi Sándort kitagadta az édesapja, miután otthagyta a selmeci líceumot. A fiú a Nemzeti Színház statisztája és szerephordója volt, amikor 1839-ben találkozott Salkovics Mihállyal, aki magával vitte Székesfehérvárra. Petőfi feltehetően 1-2 napot töltött a nagybátyjánál, majd Salkovics Péterhez került Ostffyasszonyfára.
Lásd még
- Mezőberényi gimnázium
- Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
- Petőfi Sándor (1823–1849)
- Salkovics Károly (1824–1902)
- Salkovics Péter (1807–1869)
Források
- A szombathelyi kath. főgimnázium értesitője 1907–1908. Szerk.: Kárpáti Kelemen. Szombathely, 1908.39–40. p. (Látogatva: 2023. 04. 07.)
- Anyakönyvek, 1784–1895 / Evangélikus Egyház, Csönge. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 04. 07.)
- Dienes András: Petőfi Vas megyében. In: Vasi Szemle, 15. évf. 3. szám (1961) 56–64. p. (Látogatva: 2023. 04. 07.)
- Jeszenkszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2. p. (Látogatva: 2023. 04. 08.)
- Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 34–59. p. (Látogatva: 2023. 04. 07.)
Kapcsolódó irodalom
- Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. I. kötet. Budapest : Franklin-Társulat, 1896. 100–101. p.
- Jakus Lajos: Petőfi családja. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter – Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 130. p.
- Lukács László: Petőfi-forgácsok. In: Hitel, 36. évf. 1. szám (2023. január) 24–46. p.
- Mezősi Károly: Petőfi-kéziratok atyja peres aktái között. In: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963. Szerk.: Baróti Dezső. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum-Képzőművészeti Alap, 1963. 162. p.
- Petőfi Ostffyasszonyfán. Ostffyasszonyfa : Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata, 2007
- Petőfi Sándor összes művei 1. : Petőfi Sándor összes költeményei, 1838–1843. Szerk.: Kiss József. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1973
- „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985. 13–14. p.