Tatay István (1821–1888)

A BékésWiki wikiből

---

A lap jelenlegi, 2023. március 1., 17:55-kori változata

gimnáziumi tanár, igazgató

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Művei 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozás

Élete

Tatay István 1821. március 7-én született a Tolna vármegyei Hidegkúton (Keszőhidegkúton). Édesapja Tatay Imre evangélikus lelkész, édesanyja Sass Erzsébet. Testvérei Pál, József és Lidia

Elemi iskolába Lajoskomáromba és Némedibe járt. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte, diáktársa volt Petz Gyula mezőberényi lelkész. Tatay tagja volt a magyar és a német nyelvmívelő társaságnak. 1840-től 1843-ig külföldön – Jénában, Halléban és Berlinben – tanult, bölcsészeti és nyelvészeti tanulmányokat folytatott.

Tatay István 1888. június 12-én hunyt el Pusztaszentlőrincen. Június 14-én Budapesten, a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányai után, 1843 és 1845 között Pesten, Szirmay Ádám császári és királyi kamarás fiánál nevelősködött. 1845-ben Schedius Lajos meghívására a pesti evangélikus gímnáziumnál kapott segédtanári állást, tanártársaival böcsészeti osztály indított.

Vajda Péter 1846-os halála után Szarvas hívták, Tatay a soproni főiskolát (lyceumot) választotta. Sopronban olvasmánygyűjteményt, irodalmi válogatást adott ki. 1848-ban jelen volt az első egyetemes tanügyi kongresszuson. A szabadságharc alatt határbiztosként teljesített szolgálatot Kismarton környékén. A szabadságharcban vállalt szerepe és népszónoklatai miatt megfosztották a tanári állásától. Szarvason Petz Gyula tanárnál, Tiszaföldváron Masznyík János lelkésznél bujkált. Később Tiszaugra, majd Aradra ment, s nevelőnek állt. Hat évig Török Gábor kir. alispán és követ fiait tanította.

1855-ben a szarvasi főgimnázium rendes tanára lett. 1856 és 1884 között a gimnázium igazgatójaként tevékenykedett. Három évtizedes pályája idején az iskola önállóságáért, a tanügyi reformért, a magyar nyelvű oktatásért és a hazafias szellemű nevelésért küzdött. Vezetése alatt a rideg, katonás fegyelmet felváltotta a nagyobb szabadság, mely több felelősségérzettel párosult. Megduplázódott a tanulók létszáma, tanítóképezde, zenede, konviktus és testgyakorló intézet szerveződött Szarvason. Meghatározó szerepet vállalt a protestáns iskolák jogai védelmében. Részt vett a protestáns pátens (1859) elleni küzdelemben, érvei a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg. 1861-ben Szarvas város országgyűlési képviselőjének választották, Tatay a politikai szereplés helyett a tanári pályát folytatta.

1864-ben Tatay magántanulóként iratta be a szarvasi gimnáziumba Petőfi Sándor fiát, Zoltánt. A fiú 1865 szeptemberében az iskola rendes tanulója lett, a latin és logika tanára az édesapja barátja, Tatay volt.

Művei

• Elemi fi és leánytanulók szavaló és olvasó könyve (Sopron, 1847)
• Grammatikai és polgári tanulók szavalmányai 10–15 éves fiu vagy lánytanulók akár nyilvános, akár magányos használatára, ugyanezeknek korához, felfogásához és érdekéhez, szintúgy mint a neveléstannak szempontjaihoz szabva (Sopron, 1847)
• Költészeti és szónoklati remekek, magyar prosodiával, metrikával s a költői és szónoki beszédnemek és fajok rövid elméleti felvilágosításával eme nemek és fajok szerint osztályozva (Pest, 1847)
• Protestáns gymnasiumaink és főtanodáink gyökeres átalakítása iránti javaslat (Sopron, 1848)
• Linguistikai jegyzetek a latin perfectum alakjairól (1857)
• A magyar nyelv hajlításáról (1859)

Lásd még

• Petőfi Sándor (1823–1849)
• Petőfi Zoltán (1848–1870)
• Szarvasi főgimnázium
• Vajda Péter (1808–1846)

Források

• A szarvasi Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jubileumi emlékkönyve, 1834–1984. Szerk.: Holp József et. al. Szarvas : Vajda Péter Gimn., 1984. 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyászjelentés. In: Szarvasi Lapok, 5. évf. 25. szám (1888. június 17.) 2–3. p. (Látogatva: 2023. 02. 27.)
• Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire. Szarvas : Közs. Tcs., 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tatay István. In: Magyar életrajzi lexikon (Látogatva: 2023. 02. 27.)
• Tatay István. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 02. 27.)
• Tatay István. In: Vasárnapi Ujság, 18. évf. 28. szám (1871. július 9.) 353–354. p. (Látogatva: 2023. 02. 27.)
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. I. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 32. szám (1888. augusztus 4.) 256–258. p. (Látogatva: 2023. 02. 27.)
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. III. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 34. szám (1888. augusztus 18.) 272–274. p. (Látogatva: 2023. 02. 27.)
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. IV. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 35. szám (1888. augusztus 25.) 284–285. p. (Látogatva: 2023. 02. 27.)

Kapcsolódó irodalom

• Benka Gyula: †Tatay István sírjánál. In: Szarvasi Lapok, 5. évf. 25. szám (1888. június 17.) 1. p.
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. II. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 33. szám (1888. augusztus 11.) 265–267. p.
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. V. a. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 36. szám (1888. szeptember 1.) 292–294. p.
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. V. b. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 37. szám (1888. szeptember 8.) 300–301. p.
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. VI. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 38. szám (1888. szeptember 15.) 309–310. p.
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. VII. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 39. szám (1888. szeptember 22.) 317–318. p.
• Zsilinszky Mihály: Tatay István emlékezete. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 40. szám (1888. szeptember 29.) 325. p.

Külső hivatkozás

• Tatay István. In: Wikipédia