Kerecsényi László (?–1567)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2022. szeptember 2., 16:16-kori változata

végvári kapitány, főispán

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 2.1 Az 1566-os török ostrom 3 Emlékezete 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

Élete

Báró kányaföldi Kerecsényi László Zala vármegyében született a 16. század elején, nemesi családban. Édesapja kányaföldi Kerecheny Pál szlavóniai vice-bán, körösi főispán, földbirtokos; édesanyja cirkvenai Mikecz Dorottya. Egy testvére született, Mihály, aki alnádor volt.

Kerecsényi László első írásos említése egy oklevélből származik, melyet 1527. február 7-én keltezett a zágrábi püspök. Ebben megerősíti Kerecsényi Pál és testvére, György, valamint fiai, Mihály és László birtokait a közelgő török veszély miatt.

Kerecsényi László első felesége Somlyói Báthory Erzsébet volt, kettő gyermekük született, egy fiú és egy lány. 1566-ban Frangepán Klárával kötött házasságot.

1566. szeptember 4-én török fogságba került. Halálának körülményei nem ismertek. 1567-ben hunyt el Nándorfehérváron.

Munkássága

Kerecsényi 1556-ig szigetvári kapitány volt. Gyarapította a birtokait, megvásárolta a morvaországi Nikolsburg várát.

1559-ben Ferdinánd magyar király az ország zászlósai közé iktatta, 1560-ban kapitányul küldte a gyulai végvárba. Emellett ő lett Békés és Zaránd vármegye főispánja. 1562-ben érkezett Gyulára, a vár ekkor meglehetősen rossz állapotban volt. Kerecsényi nagy építkezésekbe fogott, Paolo Mirandola építész vezetésével – aki ekkor Szigetvár megerősítésén dolgozott – elkezdte a vár átépítését. A munkálatokhoz Heves megyéből is érkeztek emberek, emiatt összetűzésbe keveredett Verancsics Antal egri püspökkel. A sok munka miatt több jobbágy is megszökött az uradalomból, a lovas katonaság száma pedig rohamosan csökkent. Pénz hiányában nem valósult meg minden elképzelés (pl. a négy sarokbástya), a nagyarányú építkezést jelzi, hogy nagyjából 4-5000 ember dolgozott rajta. Kerecsényi maga is folytatott építkezéseket: megerősítette a rondellás védőövet, a délnyugati sarkon rondellát létesített. Mindezek mellett jelentős mennyiségű lőszerrel látta el az uradalmat, és megnövelte a várőrség létszámát.

Nem volt érzéketlen, sajnálta a köznép szenvedését, ugyanakkor ő sem riadt vissza a megfélemlítéstől. Ez a kettősség, illetve a következő leírás jól jellemzi a karakterét:

„...a Zala megyei középrendű családból származó Kerecsényi (Querecheny) László eszére, tekintetére, testére nézve mozgékony volt, de életmódjában, öltözködésében gőgös, tündökölni vágyó, fényűző; felesége vagyoni helyzete révén a németek előtt tekintélyesnek akart látszani, így vásárolta meg a gyulai (giulensem) kapitányságot. Hatalmas adóssága – mintegy 60 ezer forint – miatt, melyet a markomannoknál [ = morvák] szedett össze Nicolsburg vára megvételekor, kapitányságát túlságosan mohón gyakorolta mind a katonák, mind a nép körében...”

Az 1566-os török ostrom

Kerecsényi hiába kérte a bécsi udvar anyagi támogatását, nem hittek a törökök támadásában. Pertev pasa óriási haddal közeledett Gyula fele, a csekély segítség nem volt elegendő a túlerő ellen. Kerecsényi belátta, hogy nem tudják megvédeni a várost, ezért feladta a huszárvárat, és a derékvárba vonultak vissza. Ezzel a vár került közvetlen ostrom alá. Azt, hogy pontosan milyen erődítményekből állt ekkor a vár, nem tudjuk biztosan, talán Matthias Zündt metszetére támaszkodhatunk. A vár elfoglalása három szakaszban történt, míg végül 1566. augusztus 30-án megegyeztek a vár átadásában.

Emlékezete

• Gyulán utcát neveztek el róla.
• A Gyulai vár falán az 1566-os évi török ostrom 450. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a tiszteleltére.
• Nevét viseli a várban a Kerecsényi-kapu.
• Kerecsényi László Íjász Egyesület működik Gyulán.

Források

• Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kerecsényi László. In: Wikipedia (Látogatva: 2022. augusztus 18.)
• Kerecsényi László Ijász Egyesület honlapja (Látogatva: 2022. augusztus 18.)
• Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig : nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztálya, 1981. 133. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mikor született Kerecsényi László? In: Gyulaihirlap.hu (Látogatva: 2022. augusztus 22.)
• Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statisztikai vonatkozásban. Gyula : Réthy Nyomda, 1858. 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Őze Sándor: Adatok Kerecsényi László gyulai kapitányságához. In: Hagyomány, közösség, művelődés : tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére. Szerk.: Ablonczy Balázs et al. Budapest : BIP Kiadó, 2002. 116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Scherer Ferenc: Gyula város története. 1. kötet. Gyula : Gyula m. Város kiadása, 1938. 183. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Város, vár, uradalom : tanulmányok Gyula 15–18. századi történetéből. Szerk.: Héjja Julianna és Erdész Ádám. Gyula : Önkormányzat, 2017. 104., 128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Gyula : végvár a Körösök mellett : vezető a várban levő kiállításainkhoz. Szerk.: Bencsik János. Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Havassy Péter: A gyulai vár. Gyula : Térkép Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Komáromy András – Kerecsényi László – Ormányi Józsa: Magyar levelek a XVI. századból : 1. közlemény : Kerecsényi László levelei Csányi Ákoshoz ; Ormányi Józsa levelei Csányi Ákoshoz ; Ormányi Józsa Nádasdy Tamás nádorhoz. In: Történelmi tár : 2. sorozat, 8. évf. 1. sz. (1907) 121–160. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Négyszáznegyven éve érkeztek a törökök a gyulai vár alá. In: Megyei Hírlap, 61. évf. 157. sz. (2006. július 7.) 11. p.

Külső hivatkozások

• Gyulai vár. In: Csodalatosborok.hu
• Kerecsényi László. In: Nepmese.hu