Réti Csaba (1936–2009)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja == Élete == Réti Csaba '''1936. november 11-én született [[Mezőberény|Mezőberényben…”) |
a (Kép feltöltése) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
+ | [[Fájl:Reti Csaba Szeged.jpg|bélyegkép|300px|Réti Csaba]] | ||
Réti Csaba '''[[1936]]. [[november 11.|november 11-én]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Réti József községházi tisztviselő, édesanyja Vladár Mária. Két lánytestvére született: Gabriella és Éva. A család az I. kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozott. | Réti Csaba '''[[1936]]. [[november 11.|november 11-én]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Réti József községházi tisztviselő, édesanyja Vladár Mária. Két lánytestvére született: Gabriella és Éva. A család az I. kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozott. | ||
A lap jelenlegi, 2021. május 4., 14:58-kori változata
operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja
Tartalomjegyzék |
Élete
Réti Csaba 1936. november 11-én született Mezőberényben. Édesapja Réti József községházi tisztviselő, édesanyja Vladár Mária. Két lánytestvére született: Gabriella és Éva. A család az I. kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozott.
Gyermekkorát szülővárosában töltötte, itt végezte általános iskolai tanulmányait. Érdeklődése gyermekkorában inkább a sport felé irányult, 1951–1955 között Kiskunfélegyházán, az Állami Tanítóképző Intézet testnevelési szaktanítói tagozatán tanult. Társaival sportversenyekre járt, élsportolói karrierre készült, az ifjúsági tornászválogatottba is bekerült. Az 1955/1956-os tanévben Fábiánsebestyén község általános iskolájában tanítói gyakorlatot végzett, ahol a testnevelés mellett éneket és rajzot is tanított. Általános iskolai testnevelési szaktanítói oklevelét a gyakorlat végeztével, 1956-ban kapta meg.
Érdeklődését az éneklés felé még középiskolai tanulmányai alatt kezdte felfedezni, az iskolai kórusba is belépett. A Fábiánsebestyénben töltött év alatt munka után a szentesi zeneiskolában vett órákat. 1956–1960 között a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolában folytatott tanulmányai alatt forrt ki igazán a tehetsége.
1961-ben megnősült, Luptovics Rozáliát vette feleségül. 1964-ben megszületett gyermekük, Attila, aki édesapja nyomdokaiba lépve bariton operaénekesként szintén a Szegedi Nemzeti Színháznál találta meg hivatását.
Réti Csaba 2009. április 2-án hunyt el Szegeden, a Belvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Munkássága
Réti Csaba munkásságának túlnyomó része a Szegedi Nemzeti Színházhoz kötődött. 1956-ban elment egy meghallgatásra, ami után rögtön szerződtették a színház kórusába. Bár már korábban is énekelt szóló szerepeket, hétéves énekkari működés után, 1963-ban magánénekessé léptették elő. 1971-ben aláírt egy egyéves szerződést a Pécsi Nemzeti Színházzal, de a szíve visszahúzta Szegedre, így az évad letelte után ismét a szegedi társulathoz csatlakozott, s visszavonulásáig itt énekelt. Vendégként többször fellépett a Magyar Állami Operaházban, a társulattal pedig rendszeresen külföldi színházakban, operaházakban szerepelt, de egyéni vendégszereplői felkéréseket is kapott, nemcsak a szocialista tömb országaiból, hanem például Ausztriából is.
Kezdetben lírai tenor szerepeket kapott, majd 1986-tól drámai szerepkörre állították át. Pályája során 47 opera tenor főszerepet és 44 oratórium tenor szólót énekelt. Legfőbb mentorának Vaszy Viktort tekintette, aki a szegedi színház zenei igazgatója, 1957–1969 között pedig igazgatója volt. Réti Csaba 1985-ben másodikként kapta meg az akkor már hat éve elhunyt igazgatóról elnevezett díjat.
Főbb szerepei
- A mantuai herceg (Giuseppe Verdi: Rigoletto)
- Don José (Georges Bizet: Carmen)
- Nemorino (Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital)
- Rademes (Giuseppe Verdi: Aida)
- Sir Edgard Ravenswood (Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia)
- Rudolphe (Giacomo Puccini: Bohémélet)
- Tamino (Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola)
- Turiddu (Pietro Mascagni: Parasztbecsület)
Díjak, elismerések
- Liszt Ferenc-díj (1974)
- Vaszy Viktor-díj (1985)
- Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díj (1987)
- Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj – a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagjaként kapta meg (1989)
- Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1992)
- Dömötör-életműdíj (2006)
Források
- Berényből a Szegedi Opera színpadára. In: Mezőberényi Hírmondó, 24. évf. 11. szám (2014. november) 3. p. (Látogatva: 2020. 06. 07.)
- Mezőberény Város Önkormányzata: Előterjesztés a Képviselő-testület 2013. március 25-i ülésére. Tárgy: Réti Csaba operaénekes életútjáról szóló könyv kiadásához támogatáskérés. Mezőberény, 2013 (Látogatva: 2020. 06. 07.)
- Réti Csaba : a leghűségesebb tenor : egy univerzális művész élete és művészi pályája : életút és pályakép, vallomások, dokumentumok. Szerk. és az Életút és pályakép c. tanulmányt írta Kiss Ernő. Szeged : Bába Kiadó : Vántus István Társ., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Hellner Lajos: Réti Csaba emlékére. In: Café Momus
- Hollósi Zsolt: Elhunyt Réti Csaba. In: Delmagyar.hu
- Réti Csaba. In: Budapest Music Center Zenei Információs Központ honlapja
- Réti Csaba. In: Internet Archive
- Réti Csaba. In: Wikipedia
- Szekeres András: Hetvenéves a berényi tenorista. In: Beol.hu
- Szekeres András: Meghalt a hős tenor. In: Hír6.hu
- Végső búcsú Réti Csabától. In: Szegedi Nemzeti Színház honlapja