Meszéna Ferenc (1819–1902)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. november 27., 20:07-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (+ 1848/49-es kategória) ← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2021. március 12., 09:00-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (Meszéna Ferenc (1819-1902) lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819–1902) névre: Hosszú kötőjel)

---

A lap jelenlegi, 2021. március 12., 09:00-kori változata

törzstiszt, főmérnök, postamester

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

Élete

Báró Meszéna Ferenc Sándor 1819. augusztus 10-én Milánóban született Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet (1815) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott (1816). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol Görgey Artúr évfolyamtársa volt.

1849. július 2-án feleségül vette Pacséri Odry Idát. 1851-ben született gyermekük, Claudia.

Meszéna Ferenc Újkígyóson hunyt el 1902. március 22-én. 1926-ban az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját 1988-ban hozták rendbe az Újkígyósiak.

Munkássága

Meszéna Ferenc 1835-től hadapródként szolgált a 33. gyalogezrednél. 1838-ban a 6. huszárezred, majd még abban az évben a 41. gyalogezred hadnagyává nevezték ki. 1844-ben sikeres vezérkari vizsgát tett. 1846-ban a császári és királyi 41. gyalogezred főhadnagyává léptették elő.

1848 májusában levélben kérte az Országos Nemzetőri Haditanácstól, hogy a szabadságharcban magyar századosként harcolhasson. 1848 júniusában a Szegedi III. Honvédzászlóalj századosává nevezték ki. A délvidéki harcokat követően a szolnoki, később a csepeli nemzetőr csapatoknál szolgált. Meghatározó szerepe volt a pákozdi csatában, ahol Perczel Mór vezérkari tisztje volt. Októberben honvéd őrnagyként az eszéki vár védelméért felelt.

1849. március 13-án alezredessé léptették elő. A tavaszi hadjáratokban a II. hadtest vezérkari főnökeként vett részt. Asbóth Lajos távozása után Meszéna is elhagyta a hadtestet. Júliustól Perczel Mór csapatánál, a IX. hadtestnél szolgált. A temesvári vereség után, 1849. augusztus 19-én Karánsebesnél tette le a fegyvert.

A szabadságharc leverése után Meszéna Ferenc és öccse, István sorsáról hadbíróság döntött. Haynau halálra ítélte őket; apjuk érdemeire való tekintettel Ferencet 12, Istvánt pedig 10 év várfogságra büntették. Ferenc 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. 1876-ban kinevezték Újkígyós postamesterévé. Lakása a Hosszú utca 113. szám alatt volt. Gyakran látogatta a Wenckheim családot. Támogatta a gyulai Erkel-szobor felállítását.

Tagja volt a Budapesti, a Bihar megyei, valamint a Békés megyei Honvédegyletnek is. A Biharmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagjai között szerepelt.

Emlékezete

• 2005. október 6-án Újkígyóson emléktáblát avattak tiszteletére.

Források

• A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 15–17.p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Anton Balázs: Az 1848–49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkígyós szabadsághőse: Meszéna Ferenc (Látogatva: 2019. 04. 20.)
• Báró Meszéna Ferenc. In: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara (Látogatva: 2018. 10. 14.)
• Budapesti Közlöny, 6. évf. 199. szám (1872. szeptember 1.)
• Csiszér Áron: Báró Meszéna Ferencre emlékeztek Újkígyóson. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 235. szám (2005. október 7.) 4. p. (Látogatva: 2019. 04. 20.)
• Nagy András, D. – Hankó József: Szabadságharcos sírok Békés megyében. Gyula : 1848–49-es Honvédtiszti Emlékhely Alap., 1998. 31–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Hetedik kötet. Pest : Ráth Mór, 1860. 456–457. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Politikai Újdonságok, 13. évf. 27. szám (1867. július 3.)
• Postai Rendeletek Tára, 11. szám (1876. április 25.) 145. p.

Kapcsolódó irodalom

• A szabadságharc zalai honvédei 1848–1849. szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1992.
• Antos Balázs: Báró Meszéna Ferenc visszaemlékezése. In: Aetas, 24. évf. 4. szám (2009) 172–189. p.
• Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. : Gáspár András honvédtábornok. Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, 2005.
• Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zalaegerszeg : Zala Megyei Levéltár, 1995.
• Hermann Róbert: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. In: Zounuk – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. szerk.: Fülöp Tamás. Szolnok : Fülöp Tamás, 2011. 199–252. p.
• Králik Jánosné: Újkígyós szabadsághősének emlékére. In: Kígyósi Kurír (1992. március)
• Zakar Péter: Remélem, hogy válságos helyzetbe jutott hazám biztonsága helyreáll... Báró Meszéna Ferenc katonai pályafutása. In: Kígyósi Hírmondó (2005)

Külső hivatkozások

• Meszéna Ferenc gyászjelentése. In: OSZK gyászjelentések