Kara Tünde (1974–2019)
A BékésWiki wikiből
a (Belső hivatkozás javítása) |
a (Kara Tünde (1974‒2019) lapot átneveztem Kara Tünde (1974–2019) névre: Hosszú kötőjel) |
A lap 2021. március 8., 13:09-kori változata
színművész
Tartalomjegyzék |
Élete, művészete
Kara Tünde 1974. február 24-én született Budapesten.
1988‒1992 között a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium dráma tagozatán tanult. Érettségi után a békéscsabai tanítóképző főiskola színész-drámapedagógus szakkollégiumába vették fel, mely később a békéscsabai Jókai színházhoz került Regionális Színházművészetért Alapítvány néven. 1996-ban végezte el a Sík Ferenc által alapított színésziskolát Gergely László osztályában, ahol Hőgye Zsuzsától, Csíkos Gábortól, Tomanek Gábortól, Szőke Páltól, Bartus Gyulától, Karczag Ferenctől és Jancsik Ferenctől is tanulta a mesterséget. 1996-ben lett a Jókai színház tagja, és 2000-ig maga is színészmesterséget tanított a békéscsabai színiiskolában.
A szabályszerű utat járta be az iskolapadtól a főszerepekig. A második évtől elindult a statisztálás, aztán kisebb szerepeket kapott. Az iskola utáni első komoly színházi munkái a stúdiószínházhoz kötődtek. A nagyszínházban drámától az operettig sokféle előadásban szerepelt, nem volt könnyen beskatulyázható, ezért nem olyan hamar találták meg a nagyobb szerepekkel a rendezők. 2015-ig a Jókai színház egyik vezető művészeként számtalan szerepben láthatta a közönség, számos főszerepet és kiemelkedő karakterszerepet játszhatott el nagy sikerrel. Vendégként szerepelt többek között a szarvasi Weöres Sándor Regionális Színházban, Szegeden a Nyári Szünet Színházban, az Egervári Várszínházban, Budapesten a Madách Színház Tolnay Szalonjában, az Aranytíz Teátrumban és a RaM Colosseumban. Egyik emlékezetes szerepe volt Tolnay Rózsi az Elindult egy leány című, Tolnay Klári életéről szóló kétszereplős darabban Kautzky Armand partnereként. A 2004 decemberében bemutatott előadással a következő tíz évben bejárták az országot, és még Norvégiába is eljutottak.
Pályafutása során számos szakmai elismerésben részesült, 2013-ban megkapta a Jászai Mari-díjat.
2001-ben mirigyrákot diagnosztizáltak nála, majd 2011-ben tünetmentessé nyilvánították. A szörnyű kórral folytatott küzdelmét a Tege Antal rendezte Karkithemia című monodrámában mondta el a színésznő, melyet 2015. április 15-én mutattak be a Jókai színházban. 2011-ben Zelei Miklós író rábeszélésére vállalkozott arra, hogy elmondja saját betegségének történetét; három év után a 120 oldalnyi felvett interjúból írt Zelei Miklós és Pethő Sándor 21 oldalas monodrámát. Nem sokkal ezután, 2015 nyarán a színésznő egy próbán rosszul lett, leállt a szíve, újra kellett éleszteni. Kómába esett, amiből felébredt, rövidesen elhagyhatta az intenzív osztályt. Felépülésének támogatására 2016. február 24-én, születésnapján, nagyszabású jótékonysági estet rendeztek a Jókai színházban.
Kara Tündét végül legyőzte a betegség, alig negyvenöt évesen, 2019. szeptember 6-án hunyt el.
Díjak, kitüntetések
- Megye Színművészete díj (2005, 2007)
- Gálfy László-gyűrű díj (2009, 2015)
- Vándorfesztivál díj (2009)
- Jászai Mari-díj (2013)
- Az Évad Színésznője díj (2015)
Főbb szerepei
- Hedvig (Csukás‒Bergendy: Bohóc az egész család)
- Andrea (Sultz Sándor: Krepp)
- Smeraldina (Goldoni: Két úr szolgája)
- Anelle (Robert Harling: Acélmagnóliák)
- Emilia (Shakespeare: Othello)
- Orbán Róza (Németh László: A két Bolyai)
- Maxine (Richard Harris: Csupa balláb)
- Rózsa (Arden‒Felhőfi: Gyöngyélet)
- Kirjanova (Borisz Vasziljev: Csendesek a hajnalok)
- Ibolyka (Szente‒Gulyás: Rigócsőr király)
- Lujza (Szomor‒Szurdi‒Valla: Diótörő)
- Tolnay Rózsi (Pozsgai‒Párkány: Elindult egy leány)
- Rosita (Pozsgai Zsolt: Razzia)
- Luisa Contini (Kopit‒Yeston: Nine)
- Lisbeth (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
- Erzsébet, a színész királynő (Paul Foster: I. Erzsébet)
- Beatrix (Szente Béla: A kolozsvári bíró)
- Dorine (Molière: Tartuffe)
- Veronika (Fejes‒Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem)
- Marlene (Pataki Éva: Edith és Marlene)
- Erna (Werner Schwab: Elnöknők)
- Bogi (Brestyánszki B. Rozi: Csörte)
- Goneril (Shakespeare: Lear király)
- Zinaida Szavisna (Csehov: Ivanov)
- Gabrielle (Michel Tremblay: Sógornők)
- Erzsike, Kányai lánya (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Elaine (Joseph Kesselring: Arzén és levendula)
- Poncia (Lorca: Bernarda Alba háza)
- Kaja Fosli (Ibsen: Solness építőmester)
- Lindéné (Ibsen: Nóra)
- Laura Wingfield (Tennessee Williams: Üvegfigurák)
- Carol (Peter Schaffer: Black Comedy)
- Gyöngyös (Pozsgai‒-Herczeg: Balatoni rege)
- Árvai Réka; Kisréka (Sütő András: Advent a Hargitán)
- Juliska (Békés József: Sándor, József, Benedek)
- Maripen (Békés Pál: Egy kis térzene)
- Erzsébet (Görgey Gábor: Berta)
- Emese (Czakó Gábor: Disznójáték)
- Matild (Konter László: Hamupipőke)
- Lenn, Patt felesége (Zalán Tibor: Patt Lenn)
- Fraulein Kost (Van Druten‒Isherwood‒Kander‒Ebb: Kabaré)
- Emmy néni; Jó boszorkány (Frank L. Baum: Óz, a nagy varázsló)
- Celia Peachum (Weill‒Brecht: Koldusopera)
Filmes és televíziós szerepei
- Csendkút (magyar filmdráma, 2007)
- Brestyánszki B. R.: Csörte ‒ Karaoke sztárbazár (színházi felvétel)
- Ibsen: Nóra (színházi felvétel)
- Shakespeare: Lear király (színházi felvétel)
- Frederico García Lorca: Bernarda Alba Háza (színházi előadás tv-felvétele, 2015)
Források
- Békés Megyei Hírlap, 74. évf. 209. szám (2019. szeptember 9.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Elhunyt Kara Tünde Jászai Mari-díjas színésznő. In: HVG.hu (Látogatva: 2019. 09. 18.)
- Kara Tünde másodszor is Gálfy-gyűrűs: In: Tiszatajonline.hu (Látogatva: 2019. 09. 18.)
- Rákkal folytatott küzdelmét adja elő a színésznő a színpadon. In: Librarius.hu (Látogatva: 2019. 09. 18.)
Külső hivatkozások
- Elhunyt Kara Tünde. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 17. szám (2019. szeptember 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kara Tünde In: Wikipedia
- Kelemen Éva: Ha én nem megyek, akkor jönnek hozzánk ‒ Kara Tünde. In: Kultura.hu
- Ráktérítő. In: Criticai Lapok Online