Szegedi Ernő (1933–1988)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „szobrászművész == Élete, munkássága == '''Szegedi Ernő 1933. április 5-én''' – Okány hajdanvolt településrészén – '''Lápoldalon…”) |
a (Kép feltöltése, galéria létrehozása) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete, munkássága == | == Élete, munkássága == | ||
| + | [[Fájl:Szegedi Erno kep2.jpg|bélyegkép|300px|Szegedi Ernő]] | ||
'''Szegedi Ernő [[1933]]. [[április 5.|április 5-én]]''' – [[Okány]] hajdanvolt településrészén – '''Lápoldalon látott napvilágot'''. Bátyja belügyi ezredes volt. | '''Szegedi Ernő [[1933]]. [[április 5.|április 5-én]]''' – [[Okány]] hajdanvolt településrészén – '''Lápoldalon látott napvilágot'''. Bátyja belügyi ezredes volt. | ||
| 17. sor: | 18. sor: | ||
Az okányi temetés tervét az elvált feleség, a fiú gyámja nem ellenezte. Az új feleség, a londoni szovjet követség orosz tisztviselőnője azonban ellenállt. Végül úgy egyezett bele az okányi szertartásba, hogy a határtól a Szegedi rokonok viselik a költséget. '''Szegedi Ernőt a végakarata szerint szülőfalujában temették el.''' '''Síremlékét''', a pályatársa által készített műalkotást '''[[1991]]. [[november 2.|november 2-án]] avatták fel'''. Baptista szertartás szerint temették el. A helyileg igen elnéptelenedett közösség már prédikátort sem tud eltartani, így gyulai egyházuk jöhetett számításba. Kinti egyháza is küldött képviselőt, német nyelven elmondott gyászbeszédét egy gyulai hívő fiatalasszony szépen fordította. A helyi parasztprédikátor is szép búcsúztatót mondott. Zenekaros-kórusos temetés évtizedek óta nem volt a faluban. A kíváncsisággal vegyes részvét sok-sok embert kicsalt. Sírásást, elföldelését – ősi szokás szerint – barátságból tette a férfinép. A gyermekkori, életmentő, kedves nővér is ott volt a temetésen. Kisfia egyszerű, fakó öltözetben jelent meg, abban, amelyikben kimentette őt édesapja. | Az okányi temetés tervét az elvált feleség, a fiú gyámja nem ellenezte. Az új feleség, a londoni szovjet követség orosz tisztviselőnője azonban ellenállt. Végül úgy egyezett bele az okányi szertartásba, hogy a határtól a Szegedi rokonok viselik a költséget. '''Szegedi Ernőt a végakarata szerint szülőfalujában temették el.''' '''Síremlékét''', a pályatársa által készített műalkotást '''[[1991]]. [[november 2.|november 2-án]] avatták fel'''. Baptista szertartás szerint temették el. A helyileg igen elnéptelenedett közösség már prédikátort sem tud eltartani, így gyulai egyházuk jöhetett számításba. Kinti egyháza is küldött képviselőt, német nyelven elmondott gyászbeszédét egy gyulai hívő fiatalasszony szépen fordította. A helyi parasztprédikátor is szép búcsúztatót mondott. Zenekaros-kórusos temetés évtizedek óta nem volt a faluban. A kíváncsisággal vegyes részvét sok-sok embert kicsalt. Sírásást, elföldelését – ősi szokás szerint – barátságból tette a férfinép. A gyermekkori, életmentő, kedves nővér is ott volt a temetésen. Kisfia egyszerű, fakó öltözetben jelent meg, abban, amelyikben kimentette őt édesapja. | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:Szegedi Erno kep1.jpg|Szegedi Ernő | ||
| + | Fájl:Szegedi Erno siremleke.jpg|Szegedi Ernő síremléke | ||
| + | Fájl:Szegedi Erno kiallitas.jpg|Szegedi Ernő kiállítás | ||
| + | </Gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
A lap jelenlegi, 2020. február 11., 17:20-kori változata
szobrászművész
Élete, munkássága
Szegedi Ernő 1933. április 5-én – Okány hajdanvolt településrészén – Lápoldalon látott napvilágot. Bátyja belügyi ezredes volt.
Alig múlt tíz esztendős, amikor a második világháború poklában egy robbanószerkezet elvitte a jobb kezét. Úgy került műtőasztalra, hogy már alig volt vére. Mire felgyógyult, szívébe fogadta az életét megmentő nővért. A nyolcéves kisfiú hihetetlen akarással „tanította” bal karját a mindennapi feladatok megoldására.
1953–56 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. 1956-tól – a forradalom leverését követően – Angliában élt. A szigetországban hamar megtanulta a nyelvet, pedig előtte egy szót sem tudott. Londonban a Royal College of Arts hallgatója volt, ott szerzett diplomát.
Szoborportréival ha nem is világraszólót, de nevet szerzett magának. Megrendelői folyamatosan voltak. Fél karral – bal karral – formálta az anyagot. Nagyjából hetven mellszobrot és számos életnagyságú gyermekszobrot készített. Válogatott csoportos kiállításai 1963–80 között voltak. Szobrai rendszeresen szerepeltek a Royal Academy nagy nyári kiállításain.
Külföldön két házat és egy saját kezűleg épített jachtot mondhatott magáénak. Angol asszonytól született Margery fia, aki tízévesen hiányzó karját is igyekezett pótolni. Fiát magyarul is megtanította, nyaranta hozogatta szeretett családi körébe.
1988. február 21-én a tizenegy éves Gábor nevű kisfiával a La Manche csatornán hajóztak, amikor felborultak. Úszni mindketten tudtak, de hullámokkal kellett küzdeniük, hogy a csónakot elérjék. Csak gyermekének sikerült megkapaszkodnia. Szegedi Ernő elhunyt.
Apa a fejével dobált a csónakhoz – mondta a fiú –, és utolsó erejével alám bukott, úgy lendített a csónakba. A hullámok már csitultak, de apa nem merült fel. A hajó már nem mesze volt, odaeveztem. Sikerül fölmászni a hágcsón. Az apa táskája a csónakban ki volt kötve, így azt is vittem a kulcsokkal. A rádió kezelésére régen megtanított: leadtam a vészjeleket és jött is hamar a rendőrségi csónak. Elkezdtek körözni. Láttam, hogy kettő vízbe ugrik és emelik apát a csónakba. Közelednek a hajóhoz, de csak egy tiszt, a parancsnok kapaszkodik fel. Láttam az arcán, hogy nagy baj van. Ment a rádióhoz és másik csónakot kért. Az is megjött. Engem hazavittek anyukámhoz, második férje házához. Árva kisfiam – ölelt magához anya.
Az okányi temetés tervét az elvált feleség, a fiú gyámja nem ellenezte. Az új feleség, a londoni szovjet követség orosz tisztviselőnője azonban ellenállt. Végül úgy egyezett bele az okányi szertartásba, hogy a határtól a Szegedi rokonok viselik a költséget. Szegedi Ernőt a végakarata szerint szülőfalujában temették el. Síremlékét, a pályatársa által készített műalkotást 1991. november 2-án avatták fel. Baptista szertartás szerint temették el. A helyileg igen elnéptelenedett közösség már prédikátort sem tud eltartani, így gyulai egyházuk jöhetett számításba. Kinti egyháza is küldött képviselőt, német nyelven elmondott gyászbeszédét egy gyulai hívő fiatalasszony szépen fordította. A helyi parasztprédikátor is szép búcsúztatót mondott. Zenekaros-kórusos temetés évtizedek óta nem volt a faluban. A kíváncsisággal vegyes részvét sok-sok embert kicsalt. Sírásást, elföldelését – ősi szokás szerint – barátságból tette a férfinép. A gyermekkori, életmentő, kedves nővér is ott volt a temetésen. Kisfia egyszerű, fakó öltözetben jelent meg, abban, amelyikben kimentette őt édesapja.
Képgaléria
 Szegedi Ernő |
 Szegedi Ernő síremléke |
 Szegedi Ernő kiállítás |
Források
- Elhunyt Szegedi Ernő szobrász. In: Magyar Nemzet, 51. évf. 44. szám (1988. február 22.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Emigráns magyar művészek. In: Ikon.hu (Látogatva: 2019. 09. 25.)
- Kortárs magyar művészeti lexikon, P - Z. Főszerk.: Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. 518. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szegedi Ernő. In: Arportal.hu (Látogatva: 2020. 02. 10.)
- Szegedi Ernő. In: Suffolk Artists (Látogatva: 2019. 09. 26.)
- Vörösréz síremléket loptak el az okányi temetőből. In: Beol.hu (Látogatva: 2019. 09. 25.)
