1831. évi kolerajárvány Békés megyében
A BékésWiki wikiből
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | + | ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' | |
| - | Története | + | |
| - | A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. | + | '''Tartalomjegyzék''' |
| + | [[Története]] | ||
| + | [[Kisfilm]] | ||
| + | [[Lásd még]] | ||
| + | [[Kapcsolodó irodalom]] | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | ''' | ||
| + | Története'''A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. | ||
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. | Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. | ||
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. | Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. | ||
| 8. sor: | 17. sor: | ||
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | ||
| - | Kisfilm | + | '''Kisfilm''' |
| - | Lásd még | + | '''Lásd még''' |
| - | Kapcsolódó irodalom | + | '''Kapcsolódó irodalom''' |
A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak | A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak | ||
| - | Külső hivatkozás | + | |
| + | '''Külső hivatkozás''' | ||
| + | |||
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/ | http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/ | ||
A lap 2012. március 30., 15:10-kori változata
1831. évi kolerajárvány Békés megyében
Tartalomjegyzék Története Kisfilm Lásd még Kapcsolodó irodalom
TörténeteA Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el. A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
Kisfilm
Lásd még
Kapcsolódó irodalom
A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak
Külső hivatkozás
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/
http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf
