Puskás Lajos (1892–1969)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (→Élete, munkássága: +infók)
a (bővítés)
5. sor: 5. sor:
'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.  
'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.  
-
Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt. '''[[1921]]-ben a békéscsabai Merkur Szövöde igazgatójává nevezték ki.'''
+
Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.  
-
 
+
-
[[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott.
+
Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.  
Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.  
 +
 +
A Dr. Korniss Gézáné úrnőt is megfestő Gyoroki Gyurkó Pál Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.
Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.|április 17]]-én Budapesten hunyt el.
Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.|április 17]]-én Budapesten hunyt el.
15. sor: 15. sor:
== A csabai selyemgyár ==
== A csabai selyemgyár ==
-
Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították. A '''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, a Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. [[1920]]-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921]]-ben. A szövőgyár berendezése Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. '''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.
+
Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.  
-
== Források ==
+
A '''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, az államtól valamennyi selyemfonodát bérlő '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. - Schober József központi igazgató kezdeményezésére - [[1920|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített 1921-ben.
 +
A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872-1929)|dr. Berthóty István]] polgármesternek, [[dr. Debreczeny Lajos]] rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.
-
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. Áruik a külföldön előállítottakkal is felvette a versenyt. [[1928|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.
-
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
 
-
* Körösvidék, 1922. június 11., III. évf. 132. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
'''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.
-
* [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő] In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)
+
 
 +
Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.
 +
 
 +
Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A főispán és az alispán a mentők fővédnöke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=228&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 189. szám, 1924. szeptember 2. 1-2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* A „Merkur” szövőgyár ünnepélyes bemutatása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=273&layout=s Körösvidék, 3. évf. 132. szám., 1922. június 11. 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1932/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=3&layout=s  Békésvármegye Törvényhatóságának Bizottságai és Albizottságai. (Békésvármegye Hivatalos Lapja 1932. évfolyama tárgymutatójának melléklete.) összeáll.: Uhrin László. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája. 4. p.] (Látogatva: 2018.02.24.)
 +
* I. Békéscsabai Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Árumintavásár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=174&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 177. szám, 1924. augusztus 17. 3-4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete] In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete] In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)
 +
* Gyoroki Gyurkó Pál kiállitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 18. szám, 1929. január 22. 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* Magyar Hét : Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a magyar hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=166&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám, 1928. november 4. 3-4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* Nagy iparkiállítás és árumintavásár lesz pünkösdkor Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=29&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 7. szám, 1924. január 22. 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám, 1922. június 13. 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám, 1926. január 8. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
 +
* [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő] In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)
 +
* Viziünnepély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_07-09/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=188&layout=s Körösvidék, 3. évf. 188. szám, 1922. augusztus 19. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
[[Kategória: személyek]]
[[Kategória: személyek]]

A lap 2018. február 26., 18:11-kori változata

gépészmérnök, szövőgyári igazgató

Élete, munkássága

Szatmárnémetiben született 1892. február 4-én, Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a budapesti kir. József műegyetemen végezte, 1914-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. Németországban képezte magát szövőmérnöknek. 1914-től 1919-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. 1920-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.

Az 1923-ban Várkonyi Dalmával (1892‒1971) kötött házasságából egy lánya (Éva) és egy fia (Endre) született.

A Dr. Korniss Gézáné úrnőt is megfestő Gyoroki Gyurkó Pál Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

Puskás Lajos 77 éves korában, 1969. április 17-én Budapesten hunyt el.

A csabai selyemgyár

Békéscsaba első textilüzemét a Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. budapesti cége építette 1907‒1909 között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete 1916-ig dolgozott eredeti formájában. A háború közbeszólt, az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az épületben hadikórház kezdte el működését. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.

A Magyar–Olasz Bank érdekeltségi vállalata, az államtól valamennyi selyemfonodát bérlő Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. - Schober József központi igazgató kezdeményezésére - 1920-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban Merkur Szövöde néven szövőüzemet létesített 1921-ben. A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt pamutszövőgyárat hoztak létre. A szövőgyár berendezése a vidékre vezényelt, 1921-ben kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Elévülhetetlen érdemei voltak dr. Berthóty István polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, Ádám Gusztáv főmérnöknek, valamint Baukó András mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

Az új cég 1922-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd 1923-ban a földszinten is megindult a termelés. 1924-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat 1924-ben első állami díjat kapott. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. Áruik a külföldön előállítottakkal is felvette a versenyt. 1928-as adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

1932-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett. A selyemfonodát 1948 márciusában államosították, és Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább. Fennállásának 80 éves jubileumát 1987-ben mint a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. 1922 augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. 1924-ben létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. 1924-ben a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.

Puskás Lajos 1932 után Kőszegen és Budapesten dolgozott. 1952-ben a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa 1966-ban aranydiplomát ítélt munkássága elismeréseként.

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pusk%C3%A1s_Lajos_(1892%E2%80%931969)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök