Város, uradalom, vár

A BékésWiki wikiből

A lap 2018. január 6., 21:28-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Formázás) ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2018. január 6., 22:09-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Kiegészítés: kiadói és lelőhely adatok)
3. sor:		3. sor:
	'''Szerkesztők:''' Héjja Jukianna Erika, [[Erdész Ádám]]		'''Szerkesztők:''' Héjja Jukianna Erika, [[Erdész Ádám]]
-	'''Kiadás:''' Gyula : Önkormányzat, 2017	+	'''Kiadó:''' Gyula Város Önkormányzata
		+
		+	'''Megjelenés:''' Gyula : Önkormányzat, 2017
		+
		+	'''Lelőhely:''' Békés Megyei Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
		+
	== Ismertető ==		== Ismertető ==

---

A lap jelenlegi, 2018. január 6., 22:09-kori változata

Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből

Szerkesztők: Héjja Jukianna Erika, Erdész Ádám

Kiadó: Gyula Város Önkormányzata

Megjelenés: Gyula : Önkormányzat, 2017

Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Ismertető

Gyula város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára öt éve indította el a város középkori történetét feltáró programját. A kutatás keretében több konferenciára került sor, és két tanulmánykötet is megjelent. Az első kötet szerzői a város történetének kezdeteit vizsgálták, a második könyv írásai a gyulai vár 1566. évi ostromáról szóltak.

Jelen kötet szorosan kapcsolódik az előző két kiadványhoz: ezúttal a város, a gyulai központtal működő uradalom és a vár egymással szorosan összefüggő története áll a középpontban. A tanulmányok sorát Blazovich László írása nyitja. A szerző teoretikus igényű elemzésében az európai és magyarországi városfejlődés folyamatát tekinti át, és az európai városfejlődés rendszerében helyezi el a középkori Gyulát. Kenyeres István sok nóvumot tartalmazó tanulmányában Branderburgi György birtokainak jövedelmezőségi viszonyait, s a birtokrendszeren belül a a gyulai uradalom helyzetét vizsgálja. Csepregi Zoltán a gyulai uradalom 1500-as évek elején kialakult egyházi viszonyait mutatja be. Tanulmányának egyik alapvető megállapítása, hogy Branderburgi György őrgróf gyulai uradalmában - ellentétben sziléziai gyakorlatával - nem támogatta a protestantizmus terjedését. Őze Sándor Szegedi Kis Istvánnak Gyula reformációjában játszott szerepét rekonstruálta. Dusnoki-Draskovich József tanulmánya Gyula 1566-os török ostromának eddigi legteljesebb összefoglalása. A szerző írásának nagy hozadéka a Kerecsényi László várkapitányról megrajzolt képek összevetése. Bai Zoltán Péter Gyula visszafoglalásának új forrásokat is felvillantó feltárására vállalkozott. Oross András pedig számos osztrák levéltári forrás felhasználásával Gyula és környéke török hódoltság utáni korszakát mutatja be, igazgatási és katonai nézőpontból. Kiadványunkat Liska Andrásnak a gyulai vár régészeti feltárásának történetét bemutató áttekintő tanulmánya zárja. - A tanulmánykötet fókuszában Gyula városa, uradalma, vára áll, de a középkor általános összefüggései iránt érdeklő olvasók számára is tartogat újdonságokat.