Fényes Imre (1917–1977)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. július 31., 19:42-kori változata

fizikus

Élete

1917-ben született Kötegyánon, a község főjegyzőjének a fiaként, aki öt elemit járattatott ki vele anyagi gondok miatt. Ezután a békéscsabai gimnázium tanulója lett, de a harmadik osztály elvégzése után Szeghalomra költözött a családjával. Itt alapítványi iskolába járt, ami előhozta a tanulás szeretetét és érdeklődését, de saját elmondása szerint a végletek embere volt, vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz volt egy tárgyból, és inkább a humán tárgyakat hanyagolta el. A szeghalmi gimnáziumi tanulmányai alatt kezdetben nagyon érdekelte a kémia, kémikus akart lenni, de mire elérkezett az érettségi ideje a matematika, fizika és a csillagászat kötötte le.

1937-ben a Budapesti Tudományegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait a bölcsészkaron, ahol természettudományokkal akart foglalkozni, majd rájött, hogy a matematika nem a legjobb választás számára, ezért egy évet kihagyott és átiratkozott a műegyetemre. Ott viszont a rajzolással voltak gondjai, ezért egy félév után otthagyta, és elutazott Debrecenbe. Itt bekerült a Debreceni Református Kollégiumba, megismerte Karácsony Sándort és bár nem lett belőle „alexandrianus”, sokat tanult tőle. Talált magának pártfogót is, Gyulai Zoltánt, a fizika tanszékvezetőjét. 1940. őszén, amikor áthelyezték Gyulai Zoltánt a Kolozsvári Egyetemre, és tanácsára Fényes Imre is ment vele. Gyulai Zoltán végig egyengette az utat Fényes Imre előtt, segítette a tanulmányait, a hatására ösztöndíjat is kapott. Az első kollokviuma után felajánlották neki, hogy dolgozzon a kolozsvári egyetemen, és 1943-ban ledoktorált.

1944. októberében, a felszabadulás után megválasztották az egyetem szakszervezeti főtitkárának, ami politikai funkció volt akkoriban. Majd 1945. márciusában egyetemi tanárnak választották és az elméleti fizika tanszék vezetője lett és kvantumelmélet ismeretelméletével kezdett el foglalkozni. 1950-ben hazakerült a Debreceni Egyetemre, ahol az elméleti fizika tanszék vezetésével bízták meg. Itt összeütközései támadtak, amit a pártközpont oldotta meg, aminek hatására belépett a pártba és pártbizottsági tag lett, a világnézeti oktatás reszortfelelőse. Ebben a feladatkörben a fizika és a filozófia integrálására törekedett.

1953-ban áthelyezték a Budapesti Tudományegyetemre, ahol tanszékvezető docensként dolgozott, 1960-ban újra kinevezték tanárnak és egészen haláláig itt dolgozott. 1977. november 13-án hajnalban kapott szívrohamot miközben éppen A fizika eredete c. művének az átiratán dolgozott.

Ő volt az első magyar tudós, aki előadást tartott és könyvet írt az irreverzibilis termodinamikáról, és ő volt az első aki kidolgozta a termodinamikai mozgásegyenletek megoldását.

Emlékezete

• Fényes Imre emlékét a róla elnevezett magas színvonalú fizika diákolimpiai válogatóverseny is őrzi, amit Nagy Márton fizikatanár javaslatára kereszteltek el.

• Szülővárosában, Kötegyánban és a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum falán (Bp. XI. kerület Hegyalja út 96.) található meg a kiváló fizikus emléktáblája.

• Tudósok és művészek pedig létrehozták a Fényes Imre Alapítványt, ami az elhunyt hírességek családjának a megsegítését tűzte ki céljául.

• Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) is támogatja a híres fizikus emlékének megőrzését a Fényes Imre-díj alapításával, ami egy, a fizika művelésében és a fizikusi gondolkodásmód kialakításában kiemelkedő munkát végző fizikusnak adnak oda.

Források

• Alapítvány a hátramaradottakért : Elhunyt hírességek családtagjainak megsegítése a cél In. Népszabadság 52. évf. 119. sz. 29. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Fényes Imre: A fizika eredete : Az egzakt fogalmi gondolkodás kialakulása. Kossuth Könyvkiadó, 1980. 330. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Fizikai Szemle 1996. 12. (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Kozák Péter: Fényes Imre In. Névpont (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Márki-Zay Lajos: A fizikus társadalom kiválóságai : Eötvös Lorándra és Fényes Imrére emlékezünk In. Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 98. sz. 2002. április 27. 4. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Nádasdy László: Egy tudós gondjai : Beszélgetés Fényes Imre professzorral In. Újírás 13. évf. 1. sz. 1973. január 109. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Nemzeti évfordulóink 2017. főszerk.: Estók János. Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet, 2017. 46. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Radnai Gyula: Fizikusok emlékét őrző versenyek (Látogatva: 2017. 06. 29.)

Kapcsolódó irodalom

• Abonyi István: Emlékeim Fényes Imre budapesti éveiről In. Természet világa 124. évf. 4. sz. 1993. április 151. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Fényes Imre elméleti fizikus 95 éve született (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Fényes Imre: Huszonötéves visszaemlékezés In. Fizikai szemle 16. évf. 7. sz. 1966. június 219. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Gábos Zoltán: Fényes Imre In. Firka 1996. (6. évf.) 2. sz. 57-59. p (Látogatva: 2017. 06. 27.)

• Gábos Zoltán: A harmadik erdélyi egyetemfizikusai In. Természet világa (Látogatva: 2017. 06. 29)

• Híres magyar fizikusok : Fényes Imre In. A műszaki portál (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Emlékezés az ELTE TTK elméleti fizikai tanszékének egykori tanáraira In. Fizikai Szemle 2007/6 197. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Kuslits Szonja: Fizikai vonzalom In. Pedagógiai folyóiratok (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Emléktábla Fényes Imre professzornak In. Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 102. sz. 13. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Évforduló In. Petőfi népe, 42. évf. 177. sz. 8. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Fürkésző In. Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 43. sz. 5. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Földink volt In. Békés Megyei Hírlap 50. évf. 175. sz. 5. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)

• Kiss Dezső: Fényes Imre emlékülés In Fizikai szemle 38. évf. 3. sz. 1988. március 80. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Információ és entrópia: miénk, tiétek, övék? : Fényes Imre emlékére In. Természet világa 109. évf. 6. sz. 1978. június 280. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

• Nagy Károly: Búcsú Fényes Imre professzortól In. Népszabadság 35. évf. 278. sz. 7. p (Látogatva: 2017. 06. 29.)