Kner Imre (1890–1944)
A BékésWiki wikiből
(Kategória beillesztése) |
(→Élete) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | Kner Imre '''[[1890]]'''-ben született '''[[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. [[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]] szeptemberétől a lipcsei '''Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker''' növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd [[1907]]-től annak műszaki vezetője lett. | + | Kner Imre '''[[1890]]'''-ben született '''[[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu [[1830|1830-ban]] telepedett le [[Békésszentandrás|Békésszentandráson]] (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: [[Kner Ilona (1892-1950)|Ilona]], [[Kner Lajos (1894-1911)|Lajos]], [[Kner Endre (1896-1943)|Endre]], [[Kner Erzsébet (1897-1998)|Erzsébet]] és [[Kner Albert (1899-1976)|Albert]]. |
| + | |||
| + | [[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]] szeptemberétől a lipcsei '''Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker''' növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd [[1907]]-től annak műszaki vezetője lett. | ||
| + | |||
| + | '''Saját könyvtára nagyjából 8000 kötetből állt''', szakkönyvtára több mint 1300 kötetet számlált, nagy részük német nyelvű volt. Figyelemmel kísérte a német sajtót, az érdeklődését felkeltő kiadványokat meg is vásárolta. | ||
[[1917]]. [[április 29.|április 29]]-én házasságra lépett Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a '''Kossuth Lajos utca 16.''' szám alatti házba, amely ma a '''Kner Múzeumnak''' ad otthont. | [[1917]]. [[április 29.|április 29]]-én házasságra lépett Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a '''Kossuth Lajos utca 16.''' szám alatti házba, amely ma a '''Kner Múzeumnak''' ad otthont. | ||
Kner Imre azzal, hogy [[1928]]-ban beszerezte a '''Bodona antikva''' betűcsaládot, elkötelezte magát a '''klasszicista tipográfia''' mellett. | Kner Imre azzal, hogy [[1928]]-ban beszerezte a '''Bodona antikva''' betűcsaládot, elkötelezte magát a '''klasszicista tipográfia''' mellett. | ||
| - | [[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét '''internálták''', a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint '''mauthauseni''' táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az '''őrök végeztek vele'''. | + | [[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét '''internálták''', a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint '''mauthauseni''' táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az '''őrök végeztek vele'''. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
A lap 2017. december 22., 19:00-kori változata
Tartalomjegyzék |
Élete
Kner Imre 1890-ben született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu 1830-ban telepedett le Békésszentandráson (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: Ilona, Lajos, Endre, Erzsébet és Albert.
1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904 szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd 1907-től annak műszaki vezetője lett.
Saját könyvtára nagyjából 8000 kötetből állt, szakkönyvtára több mint 1300 kötetet számlált, nagy részük német nyelvű volt. Figyelemmel kísérte a német sajtót, az érdeklődését felkeltő kiadványokat meg is vásárolta.
1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Kner Imre azzal, hogy 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.
Munkássága
Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.
Még 1920 előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az 1922-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 1926-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A 1928 után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg 1932-ben a háromkötetes Goethe- antológia. 1935-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.
Forrás
- Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944. Bp. : Corvina, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kner Imre emléke 1890-1990 Kner Imre emlékbizottság és a Kner Nyomda Békéscsaba és Gyomaendrőd 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Haiman György A könyv műhelyében Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1979
- Kner Imre(Látogatva: 2014.11.20.)
- 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre(Látogatva: 2014.11.20)
- 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre(Látogatva: 2014.11.20)
Kapcsolódó irodalom
- Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia: tanulmányok. Békéscsaba : Kner Nyomda, Gyomai : Gyomai Kner Nyomda Rt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Imre: Kner Imre gondolatai életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Gyoma : Községi Tanács, 1970. (Lelőhely)
Külső hivatkozások
- A Kner nyomdaipari múzeum In: Gyomai Kner Nyomda Zrt. (Látogatva: 2014.12.08.)
- „Nem tudom elképzelni sem azt, hogy másutt éljek” Kner Imre a kirekesztés és az üldöztetés éveiről In: Bárka (Látogatva: 2014.12.08.)
