Jankay Tibor (1899–1994)
A BékésWiki wikiből
(Kategória beillesztése) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (dátumok linkelése) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
==Élete== | ==Élete== | ||
[[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor munkái között]] | [[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor munkái között]] | ||
| - | Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban. | + | Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született [[1899]]. [[március 24]]-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban. |
| - | 1915-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja 1918-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján 1924-ben, 1926-27-ben és 1930-31-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat 1928-29-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az [[Auróra kör]]nek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott. | + | [[1915]]-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja [[1918]]-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján [[1924]]-ben, [[1926]]-[[1927|27]]-ben és [[1930]]-[[1931|31]]-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat [[1928]]-[[1929|29]]-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az [[Auróra kör]]nek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott. |
[[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor feleségével]] | [[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor feleségével]] | ||
| - | A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet. | + | A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. [[1948]]-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd [[1945]]-ben felvette a Jankay Tibor nevet. |
Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített. | Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített. | ||
| - | 1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, 1977-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. | + | [[1975]]-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, [[1977]]-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. |
| - | Életéről, 1994-ben Harlan Steinberger rendező dokumentumfilmet forgatott, mely utóbb több díjat is elnyert. | + | Életéről, [[1994]]-ben Harlan Steinberger rendező dokumentumfilmet forgatott, mely utóbb több díjat is elnyert. |
==Munkássága== | ==Munkássága== | ||
| - | Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre. | + | Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek [[1926]]-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat [[1947]]-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a [[Tevan Kiadó]] adott közre. |
Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása. | Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása. | ||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
==Hagyatéka== | ==Hagyatéka== | ||
| - | Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban. | + | Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű [[1997]]-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban. |
| - | 2003-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]] néven | + | [[2003]]-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely [[2006]]-tól [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]] néven működött [[2013]]-ig, ekkor össze vonták az intézményt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeummal]]. |
Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára. | Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára. | ||
A lap 2017. július 27., 16:15-kori változata
képzőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban. 1915-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja 1918-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján 1924-ben, 1926-27-ben és 1930-31-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat 1928-29-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az Auróra körnek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.
A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet.
Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.
1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, 1977-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. Életéről, 1994-ben Harlan Steinberger rendező dokumentumfilmet forgatott, mely utóbb több díjat is elnyert.
Munkássága
Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre. Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.
Galéria
 Montmantrei Öreg |
 A fröccs |
 Na ide figyelj |
 Amerikai városkép |
 Önarckép |
 Olvasó nő |
 Séta |
 Párizs |
 Vízparti fesztivál |
 Nő lepellel |
 Női fej sassal |
 Oszlopszobor |
Hagyatéka
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott Kolozsvári Pál grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a Békés Megyei Könyvtárban. 2003-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven működött 2013-ig, ekkor össze vonták az intézményt a Munkácsy Mihály Múzeummal. Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.
The Art of Survival című dokumentumfilm trailere
Lásd még
Források
- Bellák Gábor: Jankay Tibor. Békéscsaba, 2003.
- Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete I. Kerámiái, szobrászata. Bárka, XV. évf. 2007/4. 93-100. p.
- Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete II. Az életmű festészeti egysége. Bárka, XVI. évf. 2008/5. 91-96. p.
- Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete III. Felfedezésre váró grafikák. Bárka, XVIII. évf. 2010/4. 85-90. p.
- Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és munkássága. In: Ars Perennis (Szerk.: Tüskés Anna), Budapest, 2010. 183-187. p.
Kapcsolódó irodalom
- Bellák Gábor: Jankay Tibor In: Artportal.hu [megtekintve: 2012.01.29.]
- Cseres Tibor: Emléksorok Jankay Tiborhoz. Új Aurora, 1978. 3.80-81. p.
- Dés Endre: Élet és halál. Új Aurora, 1978. 3. 83-84. p.
- Dér Endre: Jankay 90 éves. Új Aurora, 1989. 3. 42-45. p.
- Dömötör János: Jankay Tibor kiállitása Békéscsabán. MŰVÉSZET 12.évf. (1971) 4. 47-[48]. p.
- G. Vass István: A békéscsabai múzeum és az Aurora Kör. Új Aurora, 1980. 1. 120-123. p.
- Jankay Tibor: Mártírok. Békéscsaba, 1947.
- Kellér Andor: Mártírok. Világosság, 1947.04.04.
- Koszta Rozália: Találkozás Jankay Tiborral. Új Aurora, 1978. 3. 81-83 p.
- Révész Sándor: Jankai-Deutsch Tibor retrospektív kiállítása. Békés Megyei Közlöny, 1933.04.19.
- Dr.Révész Sándor: Jankai Tibor művészete. Múlt és jövő, 1941. 71.
- S.E.: Mártírok. Jankai Tibor rajzai. - Tevan kiadás. Új Élet, 1947.04.03.
- Szilágyi András: Az adakozás szorító ölelésében. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. Magyar Művészeti Fórum, III/2. 2000. 04. 61-65. p.
- Szilágyi András: A szeretet hajlékában. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. Bárka 2000. 2. 47. p.
- Trombitás Dezső: Los Angelesi művészportrék, Minerva, 1971.
- V. Kiss Margit: Jankay Tibor. Új Aurora, 1978. 3. 85-87. p.
- V. Kiss Margit: Békéscsaba képzőművészete a két világháború között. Új Aurora, 1980. 1. 123-126 p.
- Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészeti hagyatéka. (Művészeti életművek, hagyatékok című konferencia előadásainak kivonata) Bárka, XVII. évf. 2009/5. 83-84. p.
Külső hivatkozások
- A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria honlapja [megtekintve: 2012.01.29.]
- Tibor Jankay: The Art of Survival In: Hollywood.com [megtekintve: 2012.01.29.]
- Tibor Jankay: Celebrating the Human Spirit In: Traditional Fine Arts Organization [megtekintve: 2012.01.29.]
- Jankay műveiből nyílik kiállítás Palm Springsben In: Mtv.hu [megtekintve: 2012.01.29.]
- Jankay Tibor kiállítása a Békés Megyei Könyvtárban 1991. május 30 - június 25-ig [megtekintve: 2012.04.12.]
