Áchim L(iker) András (1871–1911)
A BékésWiki wikiből
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát | + | * Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát. Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen. |
| - | * | + | * Kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel. |
| - | + | * Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták - átnevezték Áchim L. András utcára. | |
| + | * A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte. | ||
| + | * A szlovák iskola diákotthona 1981-ig viselte a nevét (Áchim L. András Diákotthon). | ||
| + | * Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a 2006-os felújítása után Áchim-teremnek hívnak. | ||
| + | * 2011-ben Áchim-emlékév (tudományos rendezvény Békéscsabán, Gödöllőn, Budapesten, Újkígyóson). | ||
| + | * Áchim emléktáblát avattak Gödöllőn a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán. | ||
| + | * Mészáros Attila szobrász Áchim-szobra Budapest közterén található. | ||
| + | == Emléktáblái == | ||
| + | |||
| + | * A Fiume Szálló aulájában (2011) | ||
| + | * A Városháza falán (2011) | ||
| + | * Szülőháza falán (Áchim u. 5.) (1961-1971) | ||
| + | * Az Evangélikus Gimnázium falán (1956) | ||
| + | * Kastély u. 8. szám alatt (1991) | ||
== Cikkei a köv. újságokban jelentek meg == | == Cikkei a köv. újságokban jelentek meg == | ||
| 41. sor: | 54. sor: | ||
* Békésvár megyei Friss Újság (1911) | * Békésvár megyei Friss Újság (1911) | ||
* Pesti Napló (1911) | * Pesti Napló (1911) | ||
| + | |||
| + | |||
| + | == Források == | ||
| + | * Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49.p | ||
| + | * Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27.p | ||
| + | * Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89.p | ||
| + | |||
A lap 2017. május 18., 17:51-kori változata
parasztpolitikus, képviselő
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1871. március 15- én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.
Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.
Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.
Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.
1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906. májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.
1908. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.
1911. tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. Másnap, május 15-én halt meg.
Mások szerint ez a konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
Emlékezete
- Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát. Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.
- Kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
- Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták - átnevezték Áchim L. András utcára.
- A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.
- A szlovák iskola diákotthona 1981-ig viselte a nevét (Áchim L. András Diákotthon).
- Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a 2006-os felújítása után Áchim-teremnek hívnak.
- 2011-ben Áchim-emlékév (tudományos rendezvény Békéscsabán, Gödöllőn, Budapesten, Újkígyóson).
- Áchim emléktáblát avattak Gödöllőn a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.
- Mészáros Attila szobrász Áchim-szobra Budapest közterén található.
Emléktáblái
- A Fiume Szálló aulájában (2011)
- A Városháza falán (2011)
- Szülőháza falán (Áchim u. 5.) (1961-1971)
- Az Evangélikus Gimnázium falán (1956)
- Kastély u. 8. szám alatt (1991)
Cikkei a köv. újságokban jelentek meg
- IgaZ Eszme (1904)
- A Polgár (1905)
- Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
- Földművelők Lapja (1907)
- Budapesti Napló (1907)
- XX. Század (1908)
- Egyenlőség (1908)
- Paraszt Újság (1908)
- Pesti Futár (1910)
- Békésvár megyei Friss Újság (1911)
- Pesti Napló (1911)
Források
- Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49.p
- Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27.p
- Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89.p
Kapcsolódó irodalom
- Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188.
- Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. p. 350.
- Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437.
- Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24.
- Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503.
- Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5.
- Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8.
- Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187.
- Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43.
- Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157.
- Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423.
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 6. tábla. (kép)
- Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1.
- Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Békéscsaba: Városi Tanács V.B. 1956. p. 173.
