Mány Erzsébet (1936–1957)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
('56-os szerepvállalása)
a ('56-os szerepvállalása: Mány elírás javítása)
17. sor: 17. sor:
A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.
A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.
-
A Berényi úti temetőben Mányi Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott [[Mányi Erzsébet és Farkas Mihály sírja|síremlékét]] Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.
+
A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott [[Mányi Erzsébet és Farkas Mihály sírja|síremlékét]] Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.
== Források ==
== Források ==

A lap 2018. március 29., 15:23-kori változata

Mány Erzsébet (1936. szeptember 14., Rákosszentmihály - 1957. február 2., Békéscsaba), irodista-segédmunkás volt, akit az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégeztek.

Tartalomjegyzék

Élete

Édesapja Mány Mihály, édesanyja Dobra Rozália, aki elhagyta a családot, így Erzsébet anya nélkül nőtt fel.

A 8 általános elvégzése után technikumi végzettséget szerzett, közepes eredménnyel. 1955. augusztus 2. 1956. június 2. között mezőgazdasági technikumi dolgozó volt. Innen önként kilépett.

Két alkalommal volt büntetve: 1954-ben táppénzcsalás miatt a békéscsabai járásbíróság 2 hónapra, 1955. áprilisában lopás miatt a gyulai bíróság fél év börtönre ítélte. Ezen kívül közveszélyes munkakerülésért is letartóztatták.

'56-os szerepvállalása

1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.

A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és 15 társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.

A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.

A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök