Farkas Mihály (1928–1957)
A BékésWiki wikiből
(→Források) |
(→Élete) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt. | Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt. | ||
| + | |||
Az általános iskola elvégzése után bádogos tanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott. | Az általános iskola elvégzése után bádogos tanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott. | ||
| - | 1949-ben katonai behívott kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került | + | |
| + | 1949-ben katonai behívott kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogos segéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson. | ||
== '56-os szerepvállalása == | == '56-os szerepvállalása == | ||
A lap 2016. november 12., 18:07-kori változata
Farkas Mihály (1928. október 10., Gyula - 1957. február 2., Békéscsaba) honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja.
Tartalomjegyzék |
Élete
Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt.
Az általános iskola elvégzése után bádogos tanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott.
1949-ben katonai behívott kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került, ahonnan 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogos segéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.
'56-os szerepvállalása
1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.
A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és 15 társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.
A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.
A Berényi úti temetőben Mányi Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991), főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589.p (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Népszabadság 1957. (2. évfolyam) január 11. 3.p (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Népszabadság 1957. (2. évfolyam) február 3. 6.p) (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Népszabadság 1989. (47. évfolyam, 128. szám) június 10. 23.p (Látogatva: 2016. 10. 28.)
- Békés Megyei Hírlap 1995. (50. évfolyam, 249. szám) október 24. 1.p (Látogatva: 2016. 11. 12.)
- Petőfi Népe 1989. (44. évfolyam, 141. szám) június 17. 2.p (Látogatva: 2016. 11. 12.)
- Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012) 216.p (Látogatva: 2016. 11. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
