Lukács Mátyás (1935–2001)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „Lukács Mátyás 1935-ben született Munkácson. 1954-ben kellett bevonulnia a szovjet hadseregbe. 1956. október 26-án riadóztatták az Ukrajnában állomásozó ezre…”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Lukács Mátyás | + | Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona. |
| - | + | == Élete == | |
| + | Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született, apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. | ||
| + | Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született. | ||
| + | |||
| + | 1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik. | ||
| + | A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. | ||
| + | November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai forradalmi tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról. | ||
| + | Lukács Mátyás kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a forradalmi tanácsot, ezért november 3-án elhagyta az alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabályát pedig kútba dobta.A környéket nem ismerte, így eltévedt és nem tudta értesíteni a csabaiakat. | ||
| + | A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták. | ||
| + | A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. | ||
| + | Az ügyész hazaárulás miatt halálra ítélte, végül négy év szabadságvesztésre ítélték. Felesége le tudott fizetni valakit és végül a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága amnesztiát adott Lukácsnak. Hazatért Munkácsra, ahol folyton zaklatták a veterán szovjet katonák. Önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1995-ben vonult nyugdíjba. | ||
| + | 2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amely pincéjében fogva tartották. | ||
Szabadulása után a hatóságok tovább zaklatták, ezért családjával a Krím-félszigetre költözött. Lukács Mátyás 2001-ben hunyt el. | Szabadulása után a hatóságok tovább zaklatták, ezért családjával a Krím-félszigetre költözött. Lukács Mátyás 2001-ben hunyt el. | ||
A lap 2016. október 25., 16:52-kori változata
Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona.
Élete
Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született, apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született.
1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik. A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van. November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai forradalmi tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról. Lukács Mátyás kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a forradalmi tanácsot, ezért november 3-án elhagyta az alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabályát pedig kútba dobta.A környéket nem ismerte, így eltévedt és nem tudta értesíteni a csabaiakat. A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. Az ügyész hazaárulás miatt halálra ítélte, végül négy év szabadságvesztésre ítélték. Felesége le tudott fizetni valakit és végül a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága amnesztiát adott Lukácsnak. Hazatért Munkácsra, ahol folyton zaklatták a veterán szovjet katonák. Önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1995-ben vonult nyugdíjba. 2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amely pincéjében fogva tartották. Szabadulása után a hatóságok tovább zaklatták, ezért családjával a Krím-félszigetre költözött. Lukács Mátyás 2001-ben hunyt el.
Forrás
- Emléktábla avatás és megemlékezés Megtekintés: 2016. október 19.
