Zsilinszky Endre (1852–1919)
A BékésWiki wikiből
(kapcsolódó irodalom szerkesztése) |
(belső hivatkozás szerkesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
tanár, gazdálkodó | tanár, gazdálkodó | ||
| - | + | '''Békéscsabán született [[1852]]. [[június 12.|június 12]]-én szlovák eredetű''', evangélikus vallású paraszt '''szülők gyermekeként'''. Apja Zsilinszky Mihály - [[1869]] előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt. | |
| - | + | '''Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte.''' A budapesti '''egyetem elvégzése után''' a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen '''a békéscsabai Polgári Leányiskolába került'''. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után '''gazdálkodással foglalkozott''', s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette [[1879]] és [[1881]] között. '''[[1883]]-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.''' '''[[1887]]-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta''' ([[1887]]-[[1889]], [[1891]]-[[1893]]). | |
| - | + | Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor '''[[1889]]-ben részt vett''' az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - '''Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban'''. A '''parcellázás révén''' a Sarkad melletti Pusztapándon közel '''kétezer holdas''' -jobbára szikes - '''földterülethez jutott, ahol''' barátjával, az európai hírű '''Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott'''. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) '''[[1908]]-ban eladósodott''', így a pándi földet eladta, és '''Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott'''. | |
| - | + | '''Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt.''' Beliczey István lemondása után a '''Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg'''. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. '''A városi képviselő-testületnek is tagja volt'''. | |
| - | Békéscsabán | + | E változatos '''életpályának Békéscsabán, [[1919]]. [[augusztus 28.|augusztus 28]]-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget'''. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra. |
| - | + | ||
| - | + | ||
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2015. február 27., 15:40-kori változata
tanár, gazdálkodó
Békéscsabán született 1852. június 12-én szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt.
Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893).
Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott.
Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.
E változatos életpályának Békéscsabán, 1919. augusztus 28-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Művei
- Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest: Bartalits ny., 1882. p.39.
- Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest: Stádium, 1924. p. 311. (A 2. rész nem jelent meg.)
Kapcsolódó irodalom
- Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny. 32. évf. (1905. január 19.) 12. sz. p. 1.
- Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5-6.
- Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5. (Kép)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. p. 1938.
- Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14-15.
- Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14. (Kép)
- Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 12-14., 56.
