Gaburek Károly (1936–1986)
A BékésWiki wikiből
(belső hivatkozat szerkesztése) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
festőművész | festőművész | ||
| - | |||
| - | Édesapja asztalos, amatőr festő volt. Az általános iskola elvégzése után gimnáziumba jelentkezett, de a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért járt második osztályos korától az ismert csabai festőművész, Mokos József szakkörébe, ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait ellesni. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- | + | '''Békéscsabán született [[1936]]. [[április 5.|április 5]]-én.''' Édesapja asztalos, amatőr festő volt. Az '''általános iskola elvégzése után''' gimnáziumba jelentkezett, de a '''Mélyépítő Technikumba nyert felvételt'''. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért '''járt második osztályos korától''' az ismert '''csabai festőművész, Mokos József szakkörébe''', ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait ellesni. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként '''különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba'''. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd '''[[1955]]-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett'''. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. [[1960]]-ban kapta meg az oklevelet. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem." |
| - | szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. 1960-ban kapta meg az oklevelet. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem | + | |
| - | festő is lettem." | + | |
| - | A diploma megszerzése után, 1960-ban szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának, s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló kiállítása is volt, gyakran vett részt csoportos | + | A diploma megszerzése után, '''[[1960]]-ban szülővárosában telepedett le'''. '''Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának''', s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló kiállítása is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott grafikusként. |
| - | tárlatokon. Közben hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott grafikusként. | + | |
| - | Gaburek Károly művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig új, korszerű, időszerű együttélése. A főiskola utáni első művei jó mesterségbeli tudással megoldottak, de a mesterek hatására kissé bátortalanok voltak. Művészetének gyökereit, egyetemes művészetbeni rokonságát kutatva korai korszakában bizonyos vásárhelyi etikai, magatartásbeli hasonlóságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor az alföldi realisták hatása is érvényesül alkotásaiban. Igazi magára találása a helyi kötődés megmaradása melletti önálló festői mondanivaló érvényre jutásával következett be. Itt már a táj és a környezet csak az indítást adja, mert az újjáteremtés útján minden önálló, külön világgá alakul át. Egész életműve etikailag, művészi magatartását tekintve a tájszeretetre és a humánumra épült. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét, de olykor egy kapu, egy fehér fal vagy öreg ablak útján lírai hangvétellel vall életformáról, sorsról, emberi környezetről. | + | Gaburek Károly '''művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig új, korszerű, időszerű együttélése'''. A főiskola utáni első művei jó mesterségbeli tudással megoldottak, de a mesterek hatására kissé bátortalanok voltak. Művészetének gyökereit, egyetemes művészetbeni rokonságát kutatva korai korszakában bizonyos vásárhelyi etikai, magatartásbeli hasonlóságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor az alföldi realisták hatása is érvényesül alkotásaiban. Igazi magára találása a helyi kötődés megmaradása melletti önálló festői mondanivaló érvényre jutásával következett be. Itt már a táj és a környezet csak az indítást adja, mert az újjáteremtés útján minden önálló, külön világgá alakul át. '''Egész életműve etikailag, művészi magatartását tekintve a tájszeretetre és a humánumra épült.''' Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét, de olykor egy kapu, egy fehér fal vagy öreg ablak útján lírai hangvétellel vall életformáról, sorsról, emberi környezetről. |
| - | Művészete elismeréseképpen négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, 1973-ban Békéscsaba város különdíját kapta. Képei hazai és külföldi múzeumokban találhatók. Békéscsabán, Orosházán és Békésen faliképei láthatók. | + | '''Művészete elismeréseképpen négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, [[1973]]-ban Békéscsaba város különdíját kapta.''' Képei hazai és külföldi múzeumokban találhatók. Békéscsabán, Orosházán és Békésen faliképei láthatók. |
| + | |||
| + | '''Békéscsabán halt meg [[1986]]. [[június 23.|június 23]]-án.''' | ||
== Katalógusok == | == Katalógusok == | ||
A lap 2015. február 18., 13:23-kori változata
festőművész
Békéscsabán született 1936. április 5-én. Édesapja asztalos, amatőr festő volt. Az általános iskola elvégzése után gimnáziumba jelentkezett, de a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért járt második osztályos korától az ismert csabai festőművész, Mokos József szakkörébe, ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait ellesni. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd 1955-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. 1960-ban kapta meg az oklevelet. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."
A diploma megszerzése után, 1960-ban szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának, s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló kiállítása is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott grafikusként.
Gaburek Károly művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig új, korszerű, időszerű együttélése. A főiskola utáni első művei jó mesterségbeli tudással megoldottak, de a mesterek hatására kissé bátortalanok voltak. Művészetének gyökereit, egyetemes művészetbeni rokonságát kutatva korai korszakában bizonyos vásárhelyi etikai, magatartásbeli hasonlóságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor az alföldi realisták hatása is érvényesül alkotásaiban. Igazi magára találása a helyi kötődés megmaradása melletti önálló festői mondanivaló érvényre jutásával következett be. Itt már a táj és a környezet csak az indítást adja, mert az újjáteremtés útján minden önálló, külön világgá alakul át. Egész életműve etikailag, művészi magatartását tekintve a tájszeretetre és a humánumra épült. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét, de olykor egy kapu, egy fehér fal vagy öreg ablak útján lírai hangvétellel vall életformáról, sorsról, emberi környezetről.
Művészete elismeréseképpen négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, 1973-ban Békéscsaba város különdíját kapta. Képei hazai és külföldi múzeumokban találhatók. Békéscsabán, Orosházán és Békésen faliképei láthatók.
Békéscsabán halt meg 1986. június 23-án.
Katalógusok
- Gaburek Károly. Békéscsaba. Városi Tanács. Munkácsy Mihály Múzeum. 1973. október 14. -november 5. Bev. Enyedi G. Sándor. 1973. Dürer ny. Leporelló.
- Gaburek Károly. Az én műhelyem. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1984. április 13. - május 2. Bev. Sass Ervin. Fel. kiad. dr. Szabó Ferenc. Leporelló.
Kapcsolódó irodalom
- Andódy Tibor: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. (1985. július 20.) 169. sz. p. 9.
- Andódy Tibor: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. (1985. július 20.) 169. sz. p. 9. (Kép)
- Dömötör János: Gaburek Károlyról. In: Új Aurora. 7. évf. (1979.) 1. sz. p. 77-81.
- Gaburek Károly 1936-1986. In: Békés Megyei Népújság. 41. évf. (1986. június 24.) 147. sz. p. 3.
- Gaburek Károly. Az én műhelyem. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1984. április 13. - május 2. Leporelló. (Önarckép)
- Huszár Rezső: Úgy emlékszem az absztraktokkal kezdtük... In: Békés Megyei Népújság. 17. évf. (1962. augusztus 5.) 182. sz. p. 4.
- Koszta Rozália: Gaburek kiállítása elé. In: Új Aurora. 7. évf. (1979.) 1. sz. p. 76-77.
- Sass Ervin: Gaburek Károly kiállítása. In: Békés Megyei Népújság. 39. évf. (1984. április 25.) 96. sz. p. 6.
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: 1988. p. 191.
- Vass Márta: Arcok közelről. Gaburek Károly. In: Békés Megyei Népújság. 37. évf. (1982. március 20.) 67. sz. p. 9.
