Mezőhegyesi Ménesbirtok
A BékésWiki wikiből
(Nonius fotója az esetleges szerzői jogok miatt lecserélve) |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
==Nóniusz, a „tökéletes ló”== | ==Nóniusz, a „tökéletes ló”== | ||
- | [[Fájl: | + | [[Fájl:Kiss_imre_noniusszal.jpg|bélyegkép|Nóniusz]]A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja", aki nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett [[Mezőhegyes]]en. |
Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal. | Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal. | ||
A lap 2011. augusztus 26., 15:06-kori változata
Mezőhegyes lótenyésztése mindig meghatározta a népi lótenyésztést.
Tartalomjegyzék |
Története
Csekonics József, egy fiatal lovastiszt figyelt fel a magyar lótenyésztés siralmas helyzetére. A kőszegi születésű férfi a jezsuitáknál, majd Bécsben tanult, ahol egyre kevesebb érdeklődést mutatott a humán tantárgyak irányába, majd később hátat fordított tanulmányainak. Csekonics 17 évesen a vértes huszárokhoz állt be, 1777-ben hadnagy, és 1783-ban, 26 évesen már századosi rendfokozatban szolgált. A lovak iránti vonzalomra az elöljárói is felfigyeltek. Csekonics a környező méneseket több ízben felkereste, információkat gyűjtött, majd az újdonsült századost Hoditz tábornok 1783-ban a hadsereg pótlovazásával bízta meg. Csekonics járta az országot, felmérte a lóállomány helyzetét és az volt a megállapítása, hogy Magyarországon a lóállomány minősége és mennyisége már teljesen kimerült. Válaszul a hiányosságokra tervezetet készít, melyet II. József uralkodónak előterjeszt. E tervezet 1784 December 20-án jóváhagyja az uralkodó, melyben szerepel a jó kancák igazolvánnyal való ellátása, és új ménesbirtokok – köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok - alapítása.
A II. világháború után, 1946 elején új időszak kezdődött a ménesbirtok életében. Mezőhegyes 1961-től a versenylótenyésztés feladatát kapta. 2004-ben a Ménesbirtok privatizációja kapcsán a kormány úgy döntött, hogy a ménes állami tulajban marad. Szeptember 1-én megalakult a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft.
Nóniusz, a „tökéletes ló”
A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja", aki nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett Mezőhegyesen.Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal.
Edward Király elismerése
1880-81-ben 10 db nóniusz kancát Ferenc József klabrudi magánménesébe vitték, hogy eredeti normann ménekkel fedeztessék. Az erőteljes méneket pedig az Alföld egy-egy tájára helyezték az ottani állomány feljavítására. A könnyebb nóniusz törzsbe kisebb, zömökebb lovak kerültek, a felfrissítésre ugyancsak telivér méneket soroltak be. Ez a típus a legmegfelelőbb volt a kisgazdaságok számára, de alkalmasak voltak katonai, tüzérségi és szekerész lovaknak is. A szakemberek körében nagy elismerésre tett szert a nóniusz az 1885-ös országos mezőgazdasági kiállításon. Kozma Ferenc ló kiállításán II. Edward angol király és II. Vilmos német trónörökös megjelent, gyarapítva a neves gratulálók körét. A nóniusz híre világszerte egyre csak nőtt.
Lásd még
Külső hivatkozások
- 73-as majori harangláb (fotók)
- A Ménesbirtok Rt igazgatósági épülete (fotó)
- Cselédházak a mezőhegyesi uradalomban (fotó)
- Emléktábla a mezőhegyesi kocsisok emlékére (fotók)
- Főmagtár (fotó)
- Istálló (fotó)
- Kozma Ferenc (1826-1892) (grafika)
- Kozma-szobor (1903)
- Központi fedett lovarda (fotó)
- Lovarda (fotó)
- Lovasiskola (fotó)
- Lovaspálya (fotók)
- Magyar Királyi Ménesintézet, Központi Szálló (fotó)
- Mezőhegyes (Wikipédia szócikk)
- Mezőhegyesi Állami Ménes (fotók)
- Mezőhegyesi Állami Ménes Kft (honlap)
- Mezőhegyesi Ménesbirtok (honlap)
- Ménesbirtok lovardája (fotó)
- Ménesparancsnoki épület (fotó)
- Nónius (fotó)
- Nónius Hotel (fotó)
- Nónius senior emléksírhelye (fotó)
- Nóniusz (lófajta) (Wikipédia szócikk)
- Nóniusz fogat a Ménesparancsnokság épülete előtt (fotó)
Kapcsolódó irodalom
- A mezőhegyesi lófajták szerepe a lótenyésztésben : nemzetközi szimpózium Mezőhegyes alapitásának 200 éves jubileuma alkalmából : Mezőhegyes, 1985. június 27-28. Mezőhegyes : [Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát], 1985. 88 p.
- Borbás Lajos : A mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973.
- Dvorschák János : Adatok Mezőhegyes történetéhez : A Nonius származása és fejlődése. Budapest : s. n., 1931.
- Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménes birtok. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2003.
- Erdész Ádám: A Mezőhegyesi Ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1987.
- Fáy Andor : A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955.
- Hankó József : Lovak és Lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003.
- Horváth Mária : Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: Képes Újság 26. évf. (1985) 5.sz. p.16-17.
- Ménesi György : A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: Békés Megyei Hírlap 47. (1992.április 29.) 101. p.5.
- Mezőhegyes lótenyésztésének története : 1785-től 1985-ig. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p.
- Ócsag Imre : A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p.
- Tóth István : Mezőhegyes 2000 éve. Mezőhegyes : [Mezőgazdasági Kombinát], [19[86]