Túzokrezervátum (Dévaványa)
A BékésWiki wikiből
(Kép beillesztése) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== A település == | == A település == | ||
| - | A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. | + | [[Fájl:Jadoxdocument_19136_37135.jpg|bélyegkép|A túzok madár]]A városról az első írásos feljegyzések 1330-ból származnak. A település neve ekkor Jana falu, majd 1334-ben már Vana néven említik. Ekkor [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dévaványa Dévaványa]] még Békés megyéhez tartozik, 1422-ben [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Luxemburgi_Zsigmond Luxemburgi Zsigmond király]] azonban [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Heves_megye Heves megyéhez]] csatolta. A 16. századra a térség egyik legjelentősebb települése lesz. 1528-ban Wama néven találunk róla említést. A török behatolást követően az egész Dél-Alföld oszmán uralom alá került. A település viszonylag védett volt, hiszen úgynevezett khász birtok volt, azaz az itt élők a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesültek a hatalmas kizsákmányolások alól. Emiatt Ványát egyfajta gazdasági fellendülés jellemezte. Majd a [[http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g török hódoltság]] megszűnését követően megkezdődött a lakosság visszaköltözése. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. |
== A túzok == | == A túzok == | ||
A lap 2012. április 6., 21:19-kori változata
Tartalomjegyzék |
A település
A túzok
Jellemzői
A [túzok] a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy [pulyka] méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A madárra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található dísztollszálakból álló bajusz. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket szarupikkelyek borítanak. Hátán a toll vöröses árnyalatú barnássárga, amelyen fekete és világos harántsávok húzódnak. A hasa fehér, melltájéka viszont világosbarna.
Élőhelye
A túzok élőhelye a [füves puszta], a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a [Körös-Maros Nemzeti Park] része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.
Védettsége Magyarországon
Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.
Az egyedek száma
A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.
A Dévaványai Túzokrezervátum
Elhelyezkedése, területe
A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti. A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.
Feladata
A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.
Túzok-mentőállomás
1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a [Nagykunság] növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
Más élőlények a területen
A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.
Lásd még
- Túzok (Látogatva: 2012.03.10.)
- Füves szikes puszta (Látogatva: 2012.03.10.)
Források
- Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)
- Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Látogatva: 2012.03.17.)
- Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Dévaványai túzokrezervátum iratai:
-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Látogatva: 2012.03.17.)
Kapcsolódó irodalom
- Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999. (Látogatva: 2012.03.28.)
- Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Látogatva: 2012.03.28.)
- Kelemen Judit szerk.: Irányelvek a Füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez, Budapest 1997., TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4. (Látogatva: 2012.03.28.)
- Stadovár Tiber-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001 (Látogatva: 2012.03.28.)
- Molnár Mónika: A túzok bemutatása, védelme (Szemináriumi dolgozat), 2003 (Látogatva: 2012.03.29.)
Külső hivatkozások
- KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek (Látogatva: 2012.03.05.)
- Dévaványa honlapja (Látogatva: 2012.03.05.)
- Vendégváró,Túzokrezervátum-Dévaványa (Látogatva: 2012.03.05.)
- Természetbolond, Sziki kocsord (Látogatva: 2012.03.05.)
- Természetbolond, Réti/Pettyegetett őszirózsa (Látogatva: 2012.03.05.)
- Növények, Kolokán (Látogatva: 2012.03.05.)
- Bakcsó (Látogatva: 2012.03.05.)
