Sárkány János (1820–1895)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == Sárkány János '''1820. november 12-én született''' a Pest vármegyei '''Dunaegyházán''', édesapja Sárkán…”) |
a (Képek feltöltése) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
+ | [[Fájl:Kiskoros Petofi szulohaz.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza]] | ||
+ | [[Fájl:Kiskoros Petofi szobor.jpg|bélyegkép|300px|A kiskőrösi Petőfi-szobor]] | ||
Sárkány János '''[[1820]]. [[november 12.|november 12-én]] született''' a Pest vármegyei '''Dunaegyházán''', édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József. | Sárkány János '''[[1820]]. [[november 12.|november 12-én]] született''' a Pest vármegyei '''Dunaegyházán''', édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József. | ||
A lap jelenlegi, 2023. március 1., 13:26-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Sárkány János 1820. november 12-én született a Pest vármegyei Dunaegyházán, édesapja Sárkány Sámuel lelkész, édesanyja Clementis Apollonia. Testvérei: Apollonia, Sámuel és József.
Sárszentlőrincen, Aszódon és Selmecbányán tanult, Sárszentlőrincen és Aszódon Petőfi Sándor diáktársa volt. Petőfi 1836. január 23-án Sárkány Jánosnak címezte az első ismert prózai alkotását. Az Aszódon kelt levélben a „Professzor uram” Koren Istvánt jelöli. Pozsonyban teológiai tanulmányokat folytatott. 1842–1843-ban a jénai egyetemen tanult.
1846. június 28-án megházasodott Kiskőrösön, Esztergályi Amáliával házasodott össze. Négy gyermekük született, Jenő iskolaigazgató, Ilma (Szluika Mihályné), Dezső és Emil lelkészek.
Sárkány János 1895. június 18-án hunyt el Szarvason. Június 20-án a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Tanulmányai után nevelőnek állt, a gróf Zay családnál nevelősködött.
1845-ben felszentelték, az édesapja mellett lett segédlelkész a pilisi egyháznál. Ugyanettől az évtől a kiskőrösi egyháznál szolgált. Közzétette Petőfi Sándor anyakönyvi bejegyzését, ezzel eldöntötte a költő születési helyének a kérdését. Felkutatta Petőfi szülőházát, melynek homlokzatán 1861-ben Ivánka Imre országgyűlési képviselővel avatott emléktáblát. 1861-ben Aszódon lett lelkész, a Podmaniczky család baráti köréhez tartozott. A pesti egyházmegye körlelkésze, később főesperese volt.
1868-ban, Haviár Dániel halála után elfoglalta a lelkészi állást a szarvasi egyháznál. A békési esperesség főesperese, a bányai egyházkerület főjegyzője volt. Szerepet vállalt a bányai egyházkerület özvegy-árva gyámintézetének felállításában, az alapszabályainak kidolgozásában. A szarvasi takarékpénztár alapító tagja, s elnöke volt. 1872 és 1878 között a békési egyházmegye esperesi tisztségét viselte. A szarvasi főgimnázium főiskolai tanácsának elnökségi tagja volt. Haláláig az egyházmegyei számvevőszék elnöki tisztségét viselte. Lelkészi működésének 50. évfordulója alkalmából a lelkésztársa, Achim Ádám esperes szervezett ünnepséget a tiszteletére.
Írásai a Vasárnapi Ujságban, a Családi Lapokban, a Kétgarasos Ujságban, a Nővilágban, a Képes Ujságban, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.
Lásd még
Források
- A békési ágost. hitv. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola évi értesitője 1875/76-ról. Közzéteszi: Tatay István. Gyula, 1876. 21. p. (Látogatva: 2023. 02. 07.)
- Halálozás. In: Szarvasi Lapok, 12. évf. 25. szám (1895. június 23.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Istenes József : "Szent a küszöb ..." : Petőfi szülőházának története. Budapest : Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, 1968. 13–14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Keviczky László: Sárkány János. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 13. évf. 28. szám (1895. július 13.) 223–224. p. (Látogatva: 2023. 02. 06.)
- Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése. Budapest, 1960. 201–202, 709. p. (Látogatva: 2023. 02. 07.)
- Sárkány János. In: Evangélikus Egyházi Szemle, 1. évf. 7. szám (1895. július 1.) 106–107. p. (Látogatva: 2023. 02. 06.)
- Sárkány János. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 02. 06.)
Kapcsolódó irodalom
- Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985. 44. p.
- Asztalos István: Petőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
- Fodor Tamás: ’Huzavonák’ Petőfi Sándor szülőháza körül. In: Kiskőrös Múltjából, 2. évf. 2. szám (2020. március-április) 1–6. p.
- Halálozások. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 13. évf. 25. szám (1895. június 22.) 204. p. (Látogatva: 2023. 02. 06.)
- Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–207. p.
- Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Petőfi emlékszobra Kis-Körösön. In: Vasárnapi Ujság, 9. évf. 34. szám (1862. augusztus 24.) 400. p.
- Sárkány János: A Petőfi-emlék felállitása Kis-Körösön. In: Vasárnapi Ujság, 9. évf. 33. szám (1862. augusztus 17.) 393. p.
- Sárkány János: Felvilágositás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról: Kiskörös 1856. dec. 18-kán. In: Vasárnapi Ujság, 4. évf. 1. szám (1857.) 12. p.
- Sebestyén Gyula: Petőfi első levelei. In: Irodalomtörténet, 1. évf. (1912) 97–102. p.
Külső hivatkozás
- Sárkány János. In: Wikipédia