Vásárhelyi-Bréda kastély
A BékésWiki wikiből
5. sor: | 5. sor: | ||
[[Fájl:20110923_kastelytura_162_breda_kastely.jpg|bélyegkép|Vásárhelyi-Bréda kastély (2011)]] 1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollack Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára '''[[Vásárhelyi János]]''' Arad vármegye alispánja építette. | [[Fájl:20110923_kastelytura_162_breda_kastely.jpg|bélyegkép|Vásárhelyi-Bréda kastély (2011)]] 1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollack Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára '''[[Vásárhelyi János]]''' Arad vármegye alispánja építette. | ||
- | A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a '''két Vásárhelyi testvér''', '''Vásárhelyi János (1800-1843)''' és '''Vásárhelyi Albert (1802-?''') lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között '''báró Bohus Mihály''' (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója '''Bréda Viktor''', aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a '''[[Szent | + | A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a '''két Vásárhelyi testvér''', '''Vásárhelyi János (1800-1843)''' és '''Vásárhelyi Albert (1802-?''') lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között '''báró Bohus Mihály''' (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója '''Bréda Viktor''', aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a '''[[Szent Anna kápolna]]''', amelyben 1942. július 16-án nagykállói Kállay Miklós fia Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküdött örök hűséget egymásnak. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse '''Kovács Sebestyén Miklós''' volt. |
1944 őszén a kastélyt kifosztották, könyvtárát széthordták. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. | 1944 őszén a kastélyt kifosztották, könyvtárát széthordták. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. |
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 6., 11:05-kori változata
A Vásárhelyi-Bréda kastély, melyet Bréda-kastélyként is szoktak emlegetni Lőkösháza külterületén található a település központjától kb 3-4 km-re Elek irányában. Feltevések szerint kunhalomra épült. A felújított kastélyt 2013-tól tulajdonosai élményturizmusra, fényfestészetre, 3D-s produkciókra, hungarikumokra és a Foucault-ingára épülő kulturális központként üzemeltetik.
Tartalomjegyzék |
A kastély története
1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollack Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja építette.A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a két Vásárhelyi testvér, Vásárhelyi János (1800-1843) és Vásárhelyi Albert (1802-?) lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója Bréda Viktor, aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a Szent Anna kápolna, amelyben 1942. július 16-án nagykállói Kállay Miklós fia Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküdött örök hűséget egymásnak. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse Kovács Sebestyén Miklós volt.
1944 őszén a kastélyt kifosztották, könyvtárát széthordták. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a Lőkösházi Állami Gazdaság tulajdonába került. Irodának és üzemi konyhának használták. 1988-ban a kevermesi Lenin Tsz Természetbarát Egyesülete vette át a kastélyt.
A Vásárhelyi-Bréda kastélyt az Informax Euro K+F Nonprofit Kft vásárolta meg. A felújítási munkálatokat 2009-ben a tető cseréjével kezdték el. A kastély teljes felújítása 2012. decemberében fejeződött be.
Képgaléria
Források
- Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 266-277 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
- Egy kastély felújításának anatómiája. In. Blogspot (Látogatva: 2012.01.24.)
- A Vásárhelyi-Bréda Kastély a turizmus jegyében (Látogatva: 2012.01.24.)
- Labirintus is lesz a megújuló Bréda kastélyban. In.: Ingatlan menedzser. (Látogatva: 2012.01.24.)
Kapcsolódó irodalom
- Kovács Erika: Védettség alatt a Bréda-kastélypark fái. In.: Békés Megyei Hírlap 58. évf. 295. sz. (2003.dec.19.) 4.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Májer Tibor: Palladió hatása Lőkösházán. In: Műemlékvédelem 18.évf. (1974) 3.sz. 180-181.p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Bugár Mészáros Károly: Turistaút - Célpontfejlesztés kastélyokkal Békés megyében II. In:Örökség 11. évf. 5. sz. (2007.) 10-11. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Budapest : Perfect Project : Cziráky Kastély Műemléki Alap., 2000. 136-140 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Külső hivatkozások
- Bréda Kastély és Kastélypark. (A kastély honlapja. Látogatva: 2013.08.30.)
- Teljesen megújul a lőkösházi Bréda kastély. In.: Ingatlan.net (Látogatva: 2012.01.24.)