Pusztaottlaka
A BékésWiki wikiből
a (Címer feltöltése) |
a (Kiegészítés) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
== Gazdaság == | == Gazdaság == | ||
A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. | A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. | ||
| - | Négy nemzetiség | + | Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették. |
A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek. | A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek. | ||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.) | * Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.) | ||
* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.) | * Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.) | ||
A lap 2020. augusztus 13., 15:46-kori változata
Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, Orosházától keletre található.
Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület Tökfalu, a töktermesztésről kapta a nevét. Bagófalu neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.
Tartalomjegyzék |
Történet
A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. Csanád győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól jutalmul megkapta a földeket. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.
A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg Gyula várának előőrse volt. A területet 1497-ben a Miskeyek tulajdona volt. 1560-ban Bethlen Anna, 1732-ben Raynald modenai herceg birtokolta.
Egy 1863-as katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. 1878-ban Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, és megalapították a későbbi Pusztaottlakát.
1920-ban a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – 1928-ban vált önálló községgé. 1945 után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település 1973-ban közigazgatásilag Medgyesbodzáshoz került, de lakossági kezdeményezésre 1990-ben függetlenedett. Utolsó Békés megyei településként 1997-ben Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és Kunágota közös önkormányzattal rendelkezik.
Gazdaság
A település lakói földműveléssel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az Elekről ideköltöző dohánytermesztő németek. 1946-ban a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.
A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
Kultúra
A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják. Pusztaottlakán 1962-től általános iskola működik, mely 1989-ben lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Román ortodox templom
- LikeFest park
- Pusztaottlakai roncsderbi és autocross pálya
- Eredeti román ház a Felszabadulás u. 13. alatt.
- Kunhalom a görögkeleti temetőben, illetve a kígyósi hármas határnál.
Rendezvények
- Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. 2012-ben megrendezték a LikeFest fesztivált.
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 08. 12.)
- Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: Beol.hu (Látogatva: 2020. 08. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- Féja Géza: Viharsarok : az alsó Tiszavidék földje és népe. 2. kiad. Budapest : Athenaeum, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nemzetiségeink képekben, 2008. Szerk.: Győri Lajos. Budapest : Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Patai József: Pusztaottlaka, 1928-2003 : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Pusztaottlaka község honlapja
