Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
a (Ligeti zsinagóga belső hivatkozása) |
a (Helyesírás) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. | Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. | ||
| - | A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, | + | A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott. |
== A zsinagóga története == | == A zsinagóga története == | ||
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg|bélyegkép|400px|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]] | [[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg|bélyegkép|400px|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]] | ||
| - | '''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba) | + | '''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el. |
| - | |neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, | + | |
'''A hitközség [[1944|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi. | '''A hitközség [[1944|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi. | ||
A lap jelenlegi, 2020. június 11., 14:09-kori változata
Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.
Tartalomjegyzék |
A zsinagóga története
A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit Michay Sándor készítette. Az épület romantikus stílusban épült. A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel. A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.
A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.
A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.
A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.
Képgaléria
 (2013) |
 Emléktábla (2013) |
Lásd még
Források
- Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p. (Látogatva: 2013. 04. 19.)
- Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96–97. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. 04. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion (Látogatva: 2013. 04. 19.)
- Kis zsinagóga. In: Műemlékem.hu (Látogatva: 2013. 04. 19.)
